Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

46 RAcz Béla Gyula, hogy a kulturális területen e napokban végbemenő átalakulás „rendes körülmények között évtizedekig tartott volna . . ."

6 Cikkében Teleki nyíltan kimondja, hogy a „káros befolyás" alatt az osztályharcot érti, amelytől a magyar művelődést meg kell védeni. „Osztályharcból nem lesz magyar művelődés — írja —, de nem is lesz demokratikus Magyarország. A magyar művelődés alapja az, hogy egyforma részese kell legyen a nemzetnek minden tagja."

7 Teleki tehát, — osztálybékét hirdetve — hátba akarta támadni a kibontakozó népi demokratikus forradalmat. Azonban már tételének fogalmazása is, akaratlanul is, tükrözi az osztályerőviszonyokban beállott változásokat is. Míg Hóman a harmincas évek közepén fenyegetően hangoztathatta: „szembeszállók minden kísérlettel, mely... az egységes nemzeti erőkifejtésnek az útjában áll. . ."

8 — addig Teleki a reakciót szolgáló e tételét már demokratikus lepelbe bújtatva adhatta csak olvasói kezébe. Az osztályok közötti béke hirdetése kulturális téren az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megtartását szolgálta. Cikkében Teleki figyelmezteti is a pedagógusokat, hogy „. . . tudnunk kell azt is, hogy mindenkinek csak annyi adható, mint amennyi az erkölcsi teherbíró képessége. Kevesebbet adni vétek, többet adni bűn. Mert semmi sem rosszabb, mint félművelt társadalmat nevelni, mely követelésekkel teli, de azt értékesíteni nem tudja a magasabb eszmék céljai érdekében."

9 Hogy mit értett magasabb eszméken, azt is világosan megmondja: az „... anyagiak fölé helyező hitet...", mert „az ember célja és feladata a földön: az örök emberi megismerésvágy ismert határok közé szorítása, a vallás és hit ápolása." Ebből következett az a tétele, hogy a szakképzettség kimunkálásánál a „... bölcseletbe és hitbe nyúló emberi lélek ápolása és kifejlődési lehetősége sokkal fontosabb."

10 A cikk befejezéseként ^nyomatékosan hangsúlyozta: „Ebben a szellemben kell folytatódnia és élnie a magyar művelődésnek és a magyar köznevelés szellemének is." Az elmondottakból látható, hogy Teleki már kezdetben teljesen megtagadta az MNFF programját, sőt tárcájánál és a hozzátartozó intézményeknél meg is gátolta annak megvalósítását, s helyébe konzervatív, reakciós alapú programot állított. 4. Teleki programja nyilvánosságra hozatalakor azonban még a megvalósíthatóság reális látszatáVal bírt. A program megvalósításának legbiztosabb bázisa, végrehajtó apparátusa ui. az egyházi iskolák hálózata volt, az egyházak, főleg a római katolikus egyház jobboldali vezetői pedig, Mindszentyvel az élükön, messzemenően támogatták Teleki programját, mely síkraszállt a vallásos világnézeti nevelés továbbfolytatásáért. Az egyházak közösséget vállaltak a vallásos világnézeti nevelés politikai tartalmával is. Az egyházak ui. kezdettől fogva kíméletlen harcot hirdettek a szocializmus eszméje és méginkább annak gyakorlati megvalósítása ellen. A szovjet hatalom megszületésének első percétől kezdve vad kirohanásokat intéztek a világ első szocialista állama ellen, a szovjet hatalom megsemmisítése érdekében támogattak minden azzal szembenálló rendszert, legagresszívebb elemeik pedig készek voltak együttműködni a fasizmussal is." Magyarországon a felszabadulást követő hónapokban az egyházak nem mondtak le a szocializmus elleni harcukról, sőt azt fokozták. Az egyházak közül a római katolikus egyházat óriási gazdasági csapás is érte: a földosztás során összesen 699 145 kh. 2274 O-öl szántó- és erdőterületet 6 Uo. 8. old. 7 Uo. 2. old. 8 Hóman B.: Művelődéspolitika. Bp. 1938. 37. old. 9 Köznevelés 1—2. sz. I. k. 19 Uo. ,..,.., 11 Bővebben lásd: Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatóinak sorában. Századok 1953. 1—3. sz. 108—141. old.