Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Szűcs László: Adalékok a bécsi központi levéltári anyag Ausztria és Magyarország közötti felosztásának történetéhez, 1875–1918 / 27–42. o.

38 Szűcs László valami szorosabb kapcsolatba hozni"."

0 Ez az elképzelés azonban Szekfű Gyulával kapcsolatban nem vált be, mert 1909 elején kinevezték a Haus-, Hofund Staatsarchivhoz s így a megbízatást ő is visszaadta, Szekfű munkáját Török Pál országos levéltári gyakornok folytatta, de ő is csak rövid ideig, mert még ugyanezen év végén a győri kereskedelmi iskola tanára lett. A munka folytatására Gagyi Jenő kapott megbízatást, aki 1913-ig, országos levéltári tisztté történt kinevezéséig folytatta ezt a munkát. Ekkor Miskolczy Gyula gyakornok vette át a szétválasztással kapcsolatos feladatkört. Ugyanezen idő alatt, pontosabban 1905-től, folyt az Ausztriát és Magyarországot együttesen érintő Gedenckbuch-ok (bekötött fontosabb iratok) magyar vonatkozásainak másolása is, amit Bodenstein Gusztáv végzett megszakítás nélkül. Ami a munka eredményességét illeti, arra az jellemző leginkább, hogy a Miniszterelnökség felszólítására az Országos Levéltár által 1908-ban szerkesztett jelentés szerint még mindig 7 évre és majd 9 hónapra lett volna szükség a hátralevő munkák elvégzéséhez.

21 A jelentésnek ez az eredménye több okból nyeri magyarázatát. Egyrészt például hosszú éveken keresztül (Hodinka egész tevékenysége idején) csak napi 2 órai időben folyt a munka, később a Pénzügyi Levéltárban folyó rendezési, takarítási stb. munkálatok miatt egy egész esztendőre szüneteltetni kellett a szétválasztást. Másrészt viszont, mint több feljegyzésből is kitűnik, • jóval több iratcsomó szétválasztására, (illetve egy részüknek csak jegyzékbevételére) került sor, mint ami a Thallóczy által összeállított jegyzékben vagy akár a Tagányi által szerkesztett jelentésben szerepelt. Így a fent említett jelentés szerint 9 év alatt 6035 iratcsomót néztek át és 42 kötet Gedenckbuchot másoltak le. Hátra volt még ezzel szemben, a tervek szerint 4348 csomó átnézése és 387 kötet másolása. Tehát az igények megnövekedéséből származott elsősorban a tervekkel szembeni nagy lemaradás. Az elkészített jegyzékek egyébként összesen 10 kötetet tesznek ki, míg a Gedenckbuchokról készített másolatok 8 kötetre terjednek. A munkálatoknak ez az eredménye a Magyar Országos Levéltárban (E 239) van elhelyezve. Arról, hogy az Udvari Kamarai Levéltár mely részeinek az átnézése és jegyzékelése történt meg, a pénzügyigazgatósági levéltárakról készített alapleltár nyújt tájékoztatást.

22 A csaknem 10 000 koronát felemésztő munkának a háború vetett véget. 1915-ben Miskolczy Gyula bevonult katonának s utódjáról már nem gondoskodtak, majd ugyanebben az évben, a minisztertanács 1914. augusztus hó 1-én kelt határozatára hivatkozva, vagyis költségkímélés címén, a Miniszterelnökség leállította a Gedenckbuchok másoltatását is.

23 Ezt követőleg már csak 1917-ben merült fel ismét a Kamarai Levéltár ügye olyan formában, hogy a Haus-, Hof- und Staatsarchiv igazgatója javaslatot tett a magyar miniszterelnökhöz a kérdés rendezésére. Ez a memorandum a levéltárelmélet újabb eredményeire hivatkozva tett javaslatot a kérdés lezárása tárgyában. Nevezetesen a proveniencia elvét jelölte meg, mint amely segítséget nyújthat a mindkét fél megnyugvását szolgáló megállapodás kialakításához. Ilyen alapon javasolta, hogy a Müller, Feith és Fruin által kidolgo20 OL irattár 1915—245 (1906—1891). 21 OL irattár 1915—245 (1908—308). 22 Levéltári alapleltárak 2. Országos Levéltár, Pénzügyigazgatási levéltárak. Készítette: Sinkovics István és Felhő Ibolya. Budapest 1952. 340—341. old. 23 OL ME 1915. XLI. 614 (997). I