Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1961-ben / 291–303. o.

296 Krónika Segédletkészítés A levéltárak az elmúlt év folyamán is folytatták a hagyományos segédletek (alapleltárak,, raktári jegyzékek) készítését. Az alapleltározást az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztálya is befejezte. Jelenleg az állami levéltárak közül csupán a Központi Gazdasági Levéltár nem rendelkezik alapleltárakkal. Raktári jegyzékeket jelenleg a levéltárak — különösen vidéken — általában csak a rendezéssel párhuzamosan készítenek. Legkedvezőbb helyzetben e téren az Országos Levéltár II. osztálya van, ahol már majdnem az egész anyagról raktári jegyzék készült. Az év folyamán az osztályon a Repertórium-sorozat több újabb kötetét készítették elő kiadásra. Az Országos Levéltárban az I. osztály és a Bírósági csoport anyagában tovább folytatódott az ismertetőleltározás. Sashegyi Oszkár átszerkesztette az Abszolutizmuskori levéltár ismertetőleltárának kéziratát. A bányászattörténet levéltári forrásainak ismertetésén többen is dolgoztak az év folyamán (Varga Endre, Sashegyi Oszkár és Jenéi Károly). Réti László a Pénzügyi Népbiztosság iratairól készített fondismertetést. Darabszintű segédlet készült az Országos Levéltár II. osztályán a minisztertanácsi jegyzőkönyvekhez. A III. osztályon folytatódott a Diplomatikai-levéltár lajstromozása. A térképtár szakmutatója még mindig csak a térképek 25%-ához készült el s így az országos térképkatalógus összeállítására és publikálására egyelőre nem vállalkozhatunk (a vidéki állami és egyházi levéltárakban a kéziratos térképek katalógusa már évekkel ezelőtt elkészült). A Batthyány-levéltár XVIII—

XX. századi missiliseiről és a Festetich-család levéltárának a Széchenyi Könyvtártól átvett missilis anyagáról jegyzék készült. Néhány területi levéltárban (Pest megye, Nyíregyháza, Szekszárd) a feudáliskori öszszeírásokról készült nagyobb számú katalógus cédula. Ez az országos katalógus, amely most már legalább a fontosabb összeírásokra nézve többé-kevésbé teljesnek mondható, a Levéltári Osztályon a kutatók rendelkezésére áll, de megfelelő formában való publikálását is megfontolás tárgyává kell tenni. A hiányzó vagy nem használható ügyviteli segédletek pótlása is több levéltár munkatervében szerepelt. A Fővárosi Levéltár a tanács 1958—60. évi jogbiztosító okmányaihoz, valamint a Budapesti Ügyészség 1919—21. évi vegyes peres irataihoz, a Pécsi Állami Levéltár a cégbírósági iratokhoz készített mutatót. Egerben a földhivatali iratokhoz 3 kötetes lajstromkönyv, Szombathelyen az egyesületi alapszabályokhoz mutatókönyv, Pécsett az 1714—15. évi tanácsi jegyzőkönyvekhez index készült. A Szegedi Állami Levéltárban tematikai segédletet állítottak össze a szegedi tanácsr és a makói polgármesteri iratokhoz. Kosáry Domokos történeti bibliográfiájának újabb kiadását levéltári útmutatásokkal is ki akarván egészíteni, több levéltárban végzett e célból kutatást az elmúlt év folyamán. A Módszertani Kollégium segédletkészítési munkabizottságának egyik fő feladata volt a raktári jegyzékelés munkautasításának elkészítése. Az utasítástervezetet az őszi levéltárvezetői értekezleteken megvitatták s a végleges utasítás kibocsátására 1962 első felében kerül sor. A bizottság vezetője irányítja az országos fondjegyzék szerkesztésének munkálatait is. A Levéltári Osztály gondozásában fog megjelenni az Esztergomi Prímási Levéltár útmutatója. A kötetek összeállítását az Osztály megbízásából Bónis György végzi. Az útmutató első kötete 1962-ben sajtókész állapotban lesz. Kutató és ügyfélforgalom Levéltáraink kutatóinak száma évi átlagban 2—3 ezer között van, akik megközelítőleg. 20 ezer alkalommal keresik fel a levéltárakat. Az elmúlt év folyamán a kutatók száma 2422, a kutatási eseteké 18 596 volt, egy-egy kutató tehát átlagosan 7—8 esetben kereste fel a levéltárat. (Ebből a szempontból legkedvezőbb az Országos Levéltár helyzete,, ahol egy kutatóra 16, legkedvezőtlenebb az Esztergomi Állami Levéltáré, ahol egy kutatóra 2 kutatási eset jut.) Az Országos Levéltárat 531, a Központi Gazdasági Levéltárat 138, a Fővárosi Levéltárat 127 és Pest és Nógrád megye Levéltárát 80 kutató kereste fel az elmúlt év folyamán, azaz az összes kutatók 22°/o-a az Országos Levéltárat és 36%-a a négy budapesti levéltárat. Az Országos Levéltár iratanyagának kutatottsága tehát (itt őrzik az állami levéltárak iratanyagának 20°/o-át) alig kedvezőbb, a budapesti levéltáraké együttvéve (ezekben a levéltárakban őrzik az állami levéltárak iratanyagának 42%-át) kedvezőtlenebb, mint az országos átlag, ami a vidéki kutatások örvendetes fellendülésével magyarázható. Vidéki levéltá-