Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1961-ben / 291–303. o.
294 Krónika Rendezés Az iratrendezés II. ötéves tervünk főfeladata s így 1961. évi munkánkban is országosan a legtöbb időt erre fordítottuk. A raktárrendezések, amelyek elsősorban az anyagnak a fondjegyzék szerinti ideális rendbe való átcsoportosítását célozták, országosan 13 ezer folyóméter irat megmozgatását jelentették. Az Országos Levéltárban különösen a II. osztályon folyt ilyen természetű munka, amelynek keretében 3 ezer folyóméter anyag ideális rendbe való átcsoportosítása történt meg. A Fővárosi Levéltárban a már említett költöztetések 2600 folyóméter anyagot érintettek. Pest és Nógrád megye Állami Levéltára 2200 folyóméter iratra kiterjedő raktárrendezést végzett. A vidéki levéltárak közül a miskolci, nyíregyházi, pécsi, sátoraljaújhelyi, szegedi, szekszárdi, szolnoki és veszprémi végzett nagyobb arányú raktárrendezést. A még kevert iratoknak fondokra, állagokra és sorozatokra való szétbontása a jelentések szerint 1001 folyómétert érintett, amely mennyiségnek közel 1 /3-a az Országos Levéltárra esik. Vidéki levéltáraink közül ilyen jellegű munkát nagyobb terjedelmű anyagban csak a nyíregyházi és a székesfehérvári levéltár végzett. 787 folyóméter anyagnál a rendezés a legkisebb raktári egység szintjéig ment le. A legkisebb levéltári egység szintjéig történő rendezés képezte levéltáraink főfeladatát s az év folyamán erre a szintre 6549 folyómétert rendeztek, vagyis 1510 folyóméterrel többet, mint az előző esztendőben. Az Országos Levéltárban az I. osztályon középszintig rendezett 136 folyóméter kisebb állagokból és állagrészekből tevődik össze. Az osztály 13 825,73 folyóméter anyagából már csak 803,05 folyóméter rendezetlen. Még kedvezőbb a II. osztály helyzete, ahol 99 folyóméter kivételével már az egész anyag legalább középszintig rendezett. Ez évben a minisztériumok fondjainak folyamatos rendezésén kívül a Képviselőház, a Főrendiház, az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportja iratait, valamint Endre László államtitkár félhivatalos leveleit is rendszerezték. A III. osztály 3852,36 folyóméter anyagából az év végére 461,04 folyóméter maradt rendezetlen. Említést érdemel a Jankovich-család, az Irgalmasrend Budapesti Rendháza, az Országos Földmérési Intézet iratainak, valamint Teleki Mihály levelezésének ren^ dezése. A Népi Demokratikus Osztály a minisztériumi fondok mellett a rendezést a Jóvátételi Hivatal, a Központi Döntőbizottság, az Országos Műszaki Hivatal, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a Múzeumok Országos Központja, a Népfőügyészség és az Országos Földhivatal irataira is kiterjesztette. Az Osztály anyagának rendezettsége kedvező: 838 folyóméterből 157,50 folyóméter a rendezetlen. A Bírósági csoport a rendezést az 1828-as összeírás Generalia anyagára és néhány kisebb állagra súlypontozta s 1537,73 folyóméteréből már csak 106,31 folyóméter rendezetlen. A Központi Gazdasági Levéltár rendezési tervét a költözködésre való előkészítés miatt módosította s az év folyamán elsősorban a bankok anyagában végzett említésreméító rendezést. A területi levéltárak rendezési tervében továbbra is a közigazgatási iratokat találjuk a legnagyobb mennyiségben. Törvényhatósági fondókat rendezett Pest és Nógrád megye Állami Levéltára (főispáni, alispáni), továbbá a debreceni (Debrecen thj. város fondjai), egri (alispáni), esztergomi (járási), gyulai (kisebb megyei fondok), miskolci (feudális és polgári kori megyei), pécsi (pécsi polgármesteri, járási), sátoraljaújhelyi (polgári kori megyei), soproni (abszolutizmuskori és polgári kori járási), szegedi (Szeged város tanácsa), szentesi (főispáni, közigazgatási bizottsági), székesfehérvári (megyei és városi számvevőségi, lymbus,. járási), szekszárdi (főispáni, alispáni, különböző feudális és Bach-kori megyei fondok, járási), szombathelyi (járási), veszprémi (főispáni, alispáni, járási) és a zalaegerszegi levéltár (járási).. Városi és községi fondokat rendezett Pest és Nógrád' megye Állami Levéltára (Cegléd város), a debreceni (községi' képviselőtestületi jegyzőkönyvek), esztergomi (Esztergom város, községek), győri (községek), kaposvári (községek), kecskeméti (Kiskunfélegyháza város, községek), sátoraljaújhelyi (Sátoraljaújhely város, községek), soproni (községek), szegedi (községek), székesfehérvári (községek), szolnoki (községek), veszprémi (községek) és a zalaegerszegi levéltár (községek). Bírósági fondok rendezése a győri (cégbíróság), kecskeméti (ügyészség, közjegyzők),, pécsi (cégbíróság, járásbíróság, ügyészség, telekkönyv) és a szentesi levéltár (járásbíróság)i tervében szerepelt. Az állami szakigazgatás területi szerveinek irataiban végzett rendezést Pest és Nógrád, megye Állami Levéltára (pénzügyigazgatóság), a győri (rendőrség, tanfelügyelőség), gyulai (rendőrség), nyíregyházi (gazdasági felügyelők), pécsi (államépítészeti hivatal, földmérési felügyelőség) és a zalaegerszegi levéltár (rendőrség).
