Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1961-ben / 291–303. o.

Krónika 295 Iskolai iratokat az egri (jogakadémia, elemi iskolák) és a gyulai levéltár (elemi iskolák) rendezett. A köztestületek iratainak rendezésével a győri (ügyvédi kamara, ipartestületek), gyulai (ipartestület, ármentesítő társulatok) és a soproni levéltár (ipartestületek) foglalkozott. Gazdasági szervek anyagában is végzett rendezést Pest és Nógrád megye Állami Levéltára (Ceglédi uradalom), a kaposvári (Mernyei piarista custodiatus), kecskeméti (bankok), pécsi (Angszter gyári, Bolyi uradalom) és a soproni levéltár (több üzemi fond). Családi fondót rendezett a 'zalaegerszegi és a székesfehérvári, egyházit a győri levéltár. Bár a rendezések elsősorban a kapitalista kori fondokra irányultak, a levéltárak többsége a munkát kiterjesztette szocialista kori anyagra is. Így a debreceni levéltár a földigénylő bizottságok, az egri a földhivatal, a földigénylő bizottságok, és a nemzeti bizottságok, az esztergomi a megyei tanács különböző osztályai, a gyóri a nemzeti bizottságok és a tanácsok, ;a gyulai a földigénylő bizottságok és a nemzeti bizottságok, a kaposvári a földhivatal és a líözségi begyűjtési hivatalok, a miskolci a földhivatal, a nyíregyházi a mezőgazdasági igazgatóság, a szegedi a földhivatal és a földigénylő bizottságok, a szentesi á földhivatal és az O. Sz. H., a székesfehérvári a földigénylő bizottságok és a megyei tanács, a szolnoki a földhivatal és a .földigényíő bizottságok, a veszprémi a földhivatal és a megyei tanács, végül a zalaegerszegi a földhivatal iratait rendezte. A fentebb felsorolt rendezések általában a régi rend visszaállítását jelentették. Néhány Jevéltárunk tárgyi csoportosítású átrendezésre is vállalkozott: Pest és Nógrád megye Állami Xevéltára járási és községi fondok, a Kaposvári Állami Levéltár a Horthy-kori alispáni fond tárgyi tagolására tett kísérletet. A pécsi és a szegedi levéltár városi tervtár kigyűjtését kezdte meg. • . , , . , . A rendezés elvi-gyakorlati kérdéseivel foglalkozott a Módszertani Kollégium rendezési munkabizottsága. A bizottság által összeállított munkautasítás-tervezet az őszi területi konferenciákon megvitatásra került s végleges formában 1962-ben kerül kiadásra. A bizottság ezenkívül rendezési sémákat készített a területi levéltárakban található típusszervek iratainak rendszerezéséhez. Selejtezés A területi levéltárak többségében néhány év óta az iratselejtezési munka jelentősen fellendült — elsősorban azért, hogy a szűkös raktározási lehetőségeket ezáltal is megjavíthassák. Vidéki levéltáraink a rendezéssel párhuzamosan gyakran végeznek ún. durva selejtezést, azaz a fondokat megtisztítják a megőrzést nem igénylő és könnyen leválasztható irodai kezelési könyvektől, fölös nyomtatványoktól, több példányban levő körrendeletektől, elavult pénztári könyvektől, számláktól stb. Az O. Sz. H. iratok durva selejtezésével, mely elsősorban a nagy tömegű pénztári okmányok eltávolításával járt, a miskolci és a pécsi levéltár foglalkozott. Az ügykörjegyzék szerinti selejtezések közül általánosságban az árvaszéki iratok átválogatása bizonyult leggazdaságosabbnak. Az országos norma napi fél folyóméter és az iratanyagnak 60—70°/o-a kiselejtezhető. Az év folyamán a pécsi, szegedi, székesfehérvári, szolnoki és a szombathelyi levéltár végzett árvaszéki iratokban selejtezést. Ugyancsak könnyen selejtezhetők és kevés megőrzésre érdemes iratot tartalmaznak a járási kihágási irattárak, amelyek selejtezése a gyulai és a szombathelyi levéltár tervébén szerepelt. A Szombathelyi Állami Levéltárban átselejtezett 50 folyóméter alispáni útlevél iratból mindössze csak 6 folyóméter megőrzésre érdemes anyag maradt vissza. A Nyíregyházi Állami Levéltár a városi számvevőségi iratokban végzett selejtezést. A fentebbieknél munkaigényesebb és kevésbé gazdaságos a megyei, városi és községi közigazgatási fondok selejtezése, amelyeknél a selejtanyag aránya legfeljebb megközelíti, illetve a legtöbb esetben el sem éri az 50%-ot. (Egyes alispáni kútfők természetesen ennél kedvezőbb mértékben is selejtezhetők.) Alispáni iratokat selejtezett a miskolci és a szombathelyi, járási közigazgatásit a győri, kaposvári, kecskeméti és a soproni, városi tanácsit, illetve polgármesterit a kecskeméti, szegedi és a szentesi, községit az esztergomi, kecskeméti, soproni és a sze.gedi levéltár. Az Esztergomi Állami Levéltár folytatta a Közellátási Felügyelőség iratainak selejtezését, a Pécsi Állami Levéltár pedig ügyészségi iratokban is végzett selejtezést. Az év folyamán a levéltárak összesen 2076 folyóméter irat ügykörjegyzék szerinti selejtezését végezték el, vagyis 100 folyóméterrel többet, mint az előző évben. Évi átlagban azonban továbbra is legfeljebb 2 ezer folyóméter, azaz a még selejtezetlen iratok 5%-ának átselejtezésével számolhatunk. A Módszertani Kollégium selejtezési munkabizottsága hathatósan segítette a levéltárak .munkáját, vileményezte a selejtezési tervezeteket és közreműködött ilyenek kidolgozásában is.