Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - IRODALOM - Ila Bálint: Kiss Lajos: A régi Rétköz. Budapest, 1961. / 285–288. o.
Irodalom 285 .kormányzóelnök intézkedését olyan módon közlik, hogy figyelemmel kísérhesse az olvasó az ügyirat kialakulását is. Rámutatnak tehát a fogalmazványon látható javításokra, beszúrásokra, törlésekre, amelyeknek a címzett irattárában őrzött tisztázaton már nincs nyoma. A szöveg kiadásának alapja azonban a végleges szöveg, az említett mozzanatokra a jegyzetben talál az olvasó utalást. A forrásanyag összeválogatásának elveit illetően csak helyeselni lehet a kötetek összeállítóinak álláspontját. Ami mármost az összegyűjtés végrehajtását illeti, le kell szögezni, hogy példás buzgalommal és lelkiismeretességgel végezték el a Budapesten található forrásanyag felkutatását és felhasználását. Bizonyosak vagyunk, hogy a nyomtatott forrásanyag (hivatalos lap, hírlapok) tekintetében ez teljesnek és végleg lezártnak tekinthető. A hivatali ügyirati anyagot illetően azonban bizonyára lehetne még találni a magyarországi vidéki, volt törvényhatósági levéltárakban olyan tisztázatokat, amelyeknek eredeti fogalmazványa elpusztult. Különösen az 1849 nyarán keletkezett iratokat tizedelte meg háború: ismeretes, hogy a szabadságharc bukása előtti napokban egyes igen fontos irattárakat Aradon elégettek. Csekély töredéktől eltekintve a Szemere-kormány minisztertanácsainak jegyzőkönyvei sem maradtak fenn, a külügyminiszter iratanyaga is igen töredékes. E kötet esetében nehezebb munkával járt a forrásanyag összegyűjtése, mint a sorozat előző kötetei esetében, mert nem állt már rendelkezésre •— legalábbis nem olyan mértékben — iktatott, rendben kezelt irattári anyag. Míg a pénzügyminiszter vagy a honvédelmi bizottmányi elnök működésének bemutatására felhasznált iratok zöme egy-egy levéltári állagból került ki, amelyhez csak kiegészítésképp kellett más levéltári gyűjteményekhez vagy családi levéltárakhoz folyamodni, a kormányzóelnök működését tükröző iratoknak lényegesen nagyobb hányada került ki más és más levéltári állagból (mintegy harminc ilyen állag nevét olvashatja äz olvasó az iratok jelzetében). Feltételezhető, hogy sok értékes irat lappang még a szomszéd országok levéltáraiban, könyvtárainak kézirattáraiban vagy múzeumaiban is, amelynek összegyűjtése és közzététele még a jövő feladata. Ugyanakkor — minden félreértés eloszlatása végett — leszögezzük, hogy ezek a remélhetőleg még előkerülő lappangó iratok aligha fogják lényegesen módosítani azt a képet, amelyet a két tárgyalt kötetből nyer az olvasó. Végül néhány szót a kötetek tájékoztató apparátusáról. Az egész sorozatra áll az, hogy archeográfiai irodalmunk legjobbjai közé tartozik, ilyen tekintetben is. Számos példát hozhatnánk fel annak bemutatására, milyen lelkiismeretes munkával világítják meg a kötetek összeállítói egy-egy ma már kevéssé ismert esemény vagy fogalom mibenlétét. A megmagyarázás gyakran valóságos kis tanulmány, amelynek összeállítása végett külön kutatást kellett végezniük. Ugyanez a lelkiismeretesség jellemzi a név- és tárgymutatót is. Bélay Vilmos KISS LAJOS A RÉGI RÉTKÖZ Budapest 1961. 481 1. Rétköz Szabolcs vármegye északi részén fekszik, a Bodrogköz szomszédságában. 1918ban területe 142 444 kat. hold. Korábban az Ecsedi láphoz hasonló vizes, árteres, lápos és ingoványos terület, vizét 1881-ben vezették le. A nehezen megközelíthető, áradásos időkben a külvilágtól huzamosan elvágott tájon tisztábban és hosszabb ideig megmaradtak a régi hagyományok, az ősi életformák és megélhetési források, ezért választotta tanulmánya tárgyául Kiss Lajos ennek a területnek a történetét és múltjának feltárását. Ezelőtt 40 esztendővel indult el első rétközi tanulmányútjára. Az első utat továbbiak követték, de minden eredményt megsemmisítéssel fenyegetett a második világháború, amelynek a történeti dokumentumok nagy része is áldozatul esett. Szerzőnk azonban nem vesztette el kedvét, 1948-ban és 1949-ben befejezte gyűjtését, melynek eredményeit ebben a kötetben teszi közzé. A több rétű, magas színvonalú tudományos mű kizárólagosan egy műfajhoz sem sorolható; a maga nemében egyedülálló, komplex munka. Céljai megvalósításához többféle tudományág területén kellett kutatásokat végezni, történeti, földrajzi, néprajzi, jogi stb. forrásadatokat és hagyományokat feldolgozni. Szerző módszeréről így ír: „Sorba kell venni egyenként a községeket és azoknak minden talpalatnyi területét, akár szárazulat, akár vízféleség legyen. Meg kell minden egyes terület helyét határozni, nagyságát feltüntetni, továbbá azt, hogy mi volt régen és mi jelenleg. A sok kisebb-nagyobb terület múltjából, történetéből azután majd kialakul mind az egyes községek, mind az egész Rétköz élete. Kérdezősködés közben ugyanis nemcsak az előre tervezett kérdések adatairól esett szó, hanem 6 :: "
