Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.

A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Gyöc-Moson megyében 259 denekelőtt a megyeszékhely viszonyainak stabilizációját kívánta elérni, elsősorban a polgármesteri hatáskör terjedelmét kellett rögzíteni és pedig — a bizottság javaslatára — a szovjet katonai parancsnoksággal való beható tárgyalások keretében. Ezekre hamarosan sor is került, úgyhogy két nap elmúltával a polgármester már a városi közigazgatás ügymenetének megindításáról számolhatott be a Nemzeti Bizottság plénumának. Az ügyosztályok (hivatalok) felállítása ideiglenesen és a szükségleteknek megfelelően történt. így pl. a mérnöki hivatal mellett külön romeltakarítási és helyreállítási részleg működött. A 21 intézkedési csoportra tagolódó apparátus munkába lendülése nagy tehermentesítést jelentett a Nemzeti Bizottság tagjai számára, mivel az egyre sűrűbben jelentkező adminisztratív jellegű teendőkkel való bajlódás helyett több időt fordíthattak a nagyobb horderejű kérdések érdemi megvitatására. Már pedig ilyenek szép számmal akadtak a jegyzőkönyvekbe foglalt tárgyrészletezések szerint. Nagyfokú politikai tisztánlátást és gazdasági felkészültséget követelt az I. fokú közigazgatási hatóság ügykörébe tartozó feladatok ellátása (többek közt pl. az iparengedélyek kiadásánál figyelembe veendő szempontok mérlegelése, a kereskedelemmel kapcsolatosan követendő irányelvek helyes megítélése), de a legsúlyosabb és a megoldást illetően már tovább nem halasztható probléma abból származott, hogy az elsőrendű fontossággal bíró, közérdekű problémák megoldásához, így különösképpen a közellátás megszervezéséhez, nem állt rendelkezésre a szükséges forgótőke. A Nemzeti Bizottság ezért arra való tekintettel, hogy a normális hitelélet megindulása csak huzamosabb idő elteltével volt várható, kölcsönkötvények kibocsátását határozta el.

8 Az akció lebonyolításával a város polgármesterét bízta meg azzal a kikötéssel, hogy a beváltási kötelezettségnek 4%-os kamatfizetés mellett 1945. december 31-ig eleget kell tenni. A kibocsátásra került 20 000, egyenként 100 pengő névértékű kötvény fedezetéül Győr város egész vagyona szolgált és a kölcsön címleteit a jegyzésben résztvevők az év utolsó harmadában köztartozások (közüzemi díjak) kiegyenlítésére is felhasználhatták. De sürgős pénzügyi támogatásra volt szüksége az Országos Társadalombiztosító Intézet győri kerületi pénztárának is, mely fizetési eszközök hiányában képtelen volt működésének zavartalanságát biztosítani. A Nemzeti Bizottság jól tudta, hogy a súlyosan beteg, keresőképtelen munkavállalók, rokkantsági és özvegyi járadékosok, valamint ä terhes anyák több hét óta már hiába várják a megélhetésüket jelentő járandóságok folyósítását. A kölcsönjegyzéstől függetlenül evégből hirdetményileg felhívta a munkaadókat, hogy a már esedékessé vált tartozásaikat haladéktalanul rendezzék, sőt a lehetőségekhez mérten járulék-előlegeket is fizessenek be az OTI pénztárába. — Egyébként a legkirívóbb esetekben ekkor már a Nemzeti Segély győri szervezete is segítségére sietett a szűkölködőknek. — Ugyancsak ezekben a napokban; indított a bizottság egy öttagú küldöttséget Budapestre, hogy a kormány fokozott támogatását kérje a város ellátási és közbiztonsági helyzetének megjavít tására. Sürgős megoldásra várt már az első hetekben, a menekülő fasiszták által] elhurcolt, ill. gazdátlanul hátrahagyott javak felkutatásának és kezelésének 8 GYÁL, Győri Nemzeti Bizottság iratai, 12/1945.