Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.
• 260 Lengyel Alfréd kérdése. A Deportáltak Győri Bizottsága ez ügyben a Győri Városi Nemzeti Bizottsághoz fordult, hogy felhatalmazást kérjen a szükségesnek mutatkozó eljárások megindítására. Az április 27-én tartott ülés a polgármestert bízta meg, hogy saját hatáskörében intézkedjék egy új hivatal felállítása tárgyában. Így került sor a városházán a Távollevők Javait Kezelő Ügyosztály megszervezésére, amely a következő feladatokat volt köteles ellátni: 1. a beérkezett jelentések és összeírások alapján az elhagyott javakat rögzítő, kartotékszerű nyilvántartások felfektetése, a javak biztonságba helyezése és hasznosítása, 2. a távollevők tulajdonát képező házak és egyéb ingatlanok számbavétele, a korábbi gondnokok elszámoltatása, a házbérek közvetlen beszedése és közterhek céljára való felhasználása, 3. az eltávozottak üzleteinek, műhelyeinek, üzemeinek és vállalatainak nyilvántartásba vétele, javaslatok beterjesztése új vezetők kinevezésére. A Győri Városi Nemzeti Bizottság döntései során ugyancsak ekkortájt történtek intézkedések a rongálást szenvedett házak kijavítása, a város tűzifaellátásának szabályozása, a közellátás további javítása, és az igazoló bizottság megalakítása érdekében. Az utóbbival kapcsolatosan a főispán felkérte a pártok helyi szerveinek vezetőségeit, valamint a szakszervezetek képviselőit, hogy megbízottjaikat az öt főből álló I. számú Igazoló Bizottság tagjainak kijelölése céljából mielőbb küldjék ki. II. Ebben az időszakban (április—május) már a községi nemzeti bizottságok is sorra megalakultak — jórészt a Magyar Kommunista Párt előkészítő munkája alapján — és felvették az érintkezést a megyeszékhelyen hetek óta működő városi testvérszervvel, hogy tapasztalataikat, javaslataikat kölcsönösen kicseréljék, illetve ügyrendi és eljárási kérdésekben útmutatást kérjenek. Győr-Moson megye területén így — az ország többi felszabadult részeihez hasonlóan **r a nemzeti bizottságok egész hálózata alakult ki. Ez a körülmény egyre inkább lehetővé tette az intézkedések és a végrehajtás megyeszerte egyöntetűvé válását. Ennek fontossága és szükségessége különösen a termelési bizottságok munkájával és a földreform végrehajtásával kapcsolatosan lépett előtérbe, minthogy mindkét területen az elindítási munkálatoknál — de a későbbiek során is — igen komoly szerep várt a nemzeti bizottságokra. A termelési bizottságok megalakítását már 1945. február 18-án (tehát még Győr felszabadítása előtt) elrendelte a 30 000/1945. FM. számú rendelet. 9 Az alapvető szempontok és elvek rögzítése mellett (termelés folyamatosságának biztosítása, kölcsönös segítség, termelés kötelezővé tétele), ugyanez a jogszabály a nemzeti bizottságokra háruló nagy fontosságú feladatokat is kihangsúlyozta, főleg a végrehajtást illetően. Ennek megfelelően a nemzeti bizottságok általában mindenütt — így 1 Győr megyében is — „igen szélesen és irányító jelleggel foglalkoztak a termelési bizottságokkal". 10 A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló 33 000/1945. FM. számú végrehajtási utasítás többek között az 9 Magyar Közlöny 1945. 5. sz. 10 Balázs Tibor: A Pest vármegyei "Nemzeti Bizottságok történetéhez. (Levéltári Közlemények 1955. 246. I.)
