Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.

256 Len&ycl Alfred „A nemzeti bizottságok megalakulását az Ideiglenes Nemzeti Kormány és természetesen a Magyar Kommunista Párt messzemenően szorgalmazta és támogatta."

2 Az egyes országrészek felszabadulása után azonnal sorra megalakult nemzeti bizottságok az új államhatalom népi szerveiként működtek, s mint ilyenek, tevékenyen részt vettek a romokon megújuló élet legkülönfélébb megnyilvánulásaiban. A felszabadulást követő hónapok súlyos, küzdelmes eseményei szorosan egybeforrtak e szervek tevékenységével s az elért sikerek részben éppen annak köszönhetők, hogy a nemzeti bizottságok a megadott keretek közt teljes erejükét latba vétették a felmerült problémák sürgős és lehetőleg minél célszerűbb megoldása érdekében. Működésük sokrétűségét és kiterjedt szerepkörük fontosságát azonban igazán akkor lehet felmérni, ha az egykorú, gyakran szűkszavú dokumentumok tartalmát kihámozva minél több megye, város, országrész vagy megoldásra váró feladatkör vonatkozásában igyekszünk áttekintő képet összeállítani tényleges munkájukról. L * Győr-Mpson megye (az ország egyik legkésőbben felszabadult, s így politikai újjászervezésének szempontjából már többé-kevésbé kialakult példák után indulható megyéje) viszonylatában ehhez — ha hiányosan is — rendelkezésre állanak a nemzeti bizottságok ülési jegyzőkönyvei, valamint az ügyvitellel kapcsolatos jelentéseik, felterjesztéseik — különösen a győri és a mosonmagyaróvári bizottságok munkájára vonatkozólag. Ezek tanúsága szerint a közvetlen hadszíntér nyugat felé történt áttolódása után Győrött nyomban, már április 6-án megalakult a Győr Városi Nemzeti Bizottság, a megye első és mindvégig legjelentősebb nemzeti bizottsága. A bizottság már másnap megkezdte a halaszthatatlan ügyek intézését. A tagok ósztályhelyzete a szerven belül hasonló alakulást mutatott, mint amely a demokratikus erők szövetségét, a koalíciót általában jellemezte.

3 Munkások, parasztok, városi kispolgárok és a burzsoázia németellenes szárnyának képviselői egyaránt részt vettek az ügyek irányításában és érdemi intézésében. A bizottság első gondja természetesen arra összpontosult, hogy az óvóhelyek sötétjéből előkerülő lakosság egészségvédelme és közellátása érdekében megtegye a szükséges lépéseket.

4 A betegségek és járványok megakadályozása céljából ezért sürgősen jóváhagyta a szakértők által készített javaslatot, és a közkórház vezetőségének kinevezése után mozgósította a város valamenynyi orvosát. Egyben elhatározta, hogy a kiütéses tífuszba esett betegeket az ideiglenesen átalakítandó idegosztályon fogja elhelyeztetni, az újvárosi zsidó felekezeti iskolában pedig egészségügyi szűrőállomást rendeztet be a visszatérők számára. — A közellátási hivatal újbóli felállítását a bizottság abból a megfontolásból határozta el, hogy a lakosság létfenntartásához szükséges élelmiszerek (liszt, cukor, zsír) előteremtését és megfelelő elosztását ilyen módon lehet a legjobban biztosítani. A kenyérellátás zökkenésmentes lebonyolítását célozták azok az intézkedések, amelyek a megye területén tárolt, illetve he2 Balázs Béla: Népmozgalom és Nemzeti Bizottságok. (1945—1946.) Bp. 1961. 48. 1. 3 Nemes i. m. 165. 1. 4 Győri Állami Levéltár (a továbbiakban GYÁL), Győri Nemzeti Bizottság iratai, 2/1945.