Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.

A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében 257 • •••* lyenkint elfekvő tüzelőanyag-készletek felkutatására és igénybevételére irányultak. A malmok túlnyomó része ugyan használhatatlan állapotban volt, de egy-két darálós üzem azonnal rendelkezésre állhatott annak a búzamenynyiségnek a megőrlésére, amelyet a Győri Hengermalomnak sikerült még a harcok idején elrejtenie. Súlyos problémát jelentett a közrend helyreállítása s fokozatos megszilárdítása. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány erre vonatkozó 13/1945. M. E. számú rendelete

5 már jóval korábban felhívta a nemzeti bizottságokat, hogy a karhatalom egységes megalakításáig, megbízható és lehetőleg katonaviselt >egy énekből szervezzenek minden városban és községben polgárőrségeket, valamint önkéntes alakulatokat, hogy a bandákba verődött és sok esetben álruhába öltözött bűnözőket mielőbb fel lehessen számolni. Győrött azonban a hadszíntér közelsége miatt a Nemzeti Bizottság célszerűbbnek találta azt a megoldást, hogy a demokratikus rendőrség létszámát kibővíti és a szovjet katonai parancsnokság engedélye alapján gondoskodik annak megfelelő felfegyverzéséről. A Bizottság további munkájának zavartalanabbá tétele érdekében az április 8-án tartott ülés többsége úgy döntött, hogy a sürgős intézkedéseket igénylő kérdések megtárgyalását a Függetlenségi Front szövetségébe tartozó és ekkor Győrött már megalakult pártok (MKP, S2DP, FKP) és a szakszervezetek helyi szerveiből alakítandó négytagú állandó bizottság hatáskörébe utalja.

6 A problémák ugyanis napról napra halmozódtak és a Nemzeti Bizottság plénumának összehívását nehezen lehetett gyakorlatilag megoldani. Ez a határozat persze nem jelentette azt, hogy más tagok nem vehettek részt az ilyen üléseken, de az említett négy tag együttes tanácskozása kötelező jellegű volt. Részben már ebben a szervezeti formában születtek a további intézkedések, amelyeket a város életének lassan meginduló vérkeringése tett fokról fokra lehetővé és egyben szükségessé. így pl. a házak és háztömbök parancsnokainak kijelölésével a lakosság számának felmérését kellett megkezdeni, hogy az ellátás megszervezése és reális alapokra helyezése megvalósíthatóvá váljék. De fontos volt ez annyiból is, hogy az elhagyott és egyáltalában felhasználható lakások nyilvántartásba vétele, valamint a romeltakarítások beindításához igényelt munkaerők kellő számban való rendelkezésre bocsátása megtörténhessék. Ez utóbbi feladat kapcsán a Nemzeti Bizottság teljes ülése határozatot hozott, hogy a közmunkákban a felmentetteken kívül mindenkinek részt kell vennie, még az egyházi kötelékben álló személyeknek is. Felhívta evégből a győri üzemek, vállalatok és közhivatalok ideiglenes vezetőit, hogy a közmunkák alóli mentesítések összeállítása céljából mielőbb készítsék el a nélkülözhetetlen dolgozókról szóló névjegyzékeiket. A Nemzeti Bizottság tagjai ugyanakkor egyhangúan vállalták, hogy a késedelmet nem tűrő ügyek elintézése, de legkésőbb május 1 után maguk is dolgozni fognak a közérdekű munkálatoknál. 5 Magyar Közlöny 1945. 1. sz. 6 GYÁL, Győri Nemzeti Bizottságok iratai, 3/1945. — A pártok helyi erőviszonyaira visszamenőleg is fényt vet a novemberi választások eredménye, mely szerint Győrött a Kommunista Párt 2, a Parasztpárt 1, a Szociáldemokrata Párt 3, a Kisgazdapárt 10 mondátumot kapott. A Kisgazdapárt túlsúlya mellett a Kommunista Párt sikere komoly előretörésnek számított.