Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében, 1945–1946 / 255–273. o.

A NEMZETI BIZOTTSÁGOK SZEREPE AZ ÉLET MEGINDULÁSÁBAN GYÖR-MOSON MEGYÉBEN (1945—1946) Az 1944 végén alakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja — amelyet lényegében a Kommunista Párt dolgozott ki —, többek között kimondta, hogy az ország demokratikus átalakulásának biztosítására mindenütt létre kell hozni a helyi demokratikus erőket egyesítő népi szerveket, a Nemzeti Bizottságokat, mihelyt ezt a körülmények lehetővé teszik. A Dunántúlon s így Győr-Moson megyében erre csak később kerülhetett sor, mivel a szétvert hitleri hadsereg ezeken az Ausztria közvetlen előterét jelentő területeken igyekezett utoljára ellenállni a Vörös Hadseregnek. A felszabadító hadműveletek így csak 1945 tavaszán értek a nyugati országrészekre. A tulajdonképpeni harcok csak rövid ideig tartottak a KisAlf öld térségében, hiszen a Vörös Hadsereg alakulatai a bécsi hadművelet keretében március 16-án indították meg átfogó támadásukat és március 28-án már bent jártak Győr utcáin. A háború közvetlen borzalmai ilyképpen aránylag rövid idő alatt megszűntek, de a felszabadított területek igazgatását csakhamar átvevő Ideiglenes Nemzeti Kormány Győr-Moson megyében is csak fokozatosan, és kezdetben csupán a legnagyobb nehézségek árán tudott eleget tenni az eléje tornyosuló óriási feladatoknak. A kormánynak e nehéz és felelősségteljes munkájában országszerte a burzsoá közigazgatás szétesett gépezetén kívül álló, forradalmi népi szervek támogatására volt szüksége, hogy az élet újbóli megindulásához szükséges előfeltételeket biztosítsa. Az első segítőtársak mindenhol kétségtelenül a nemzeti bizottságok voltak, melyek a demokratikus pártok megbízottaiból alakult helyi szövetségekként — a legelsőknek felszabadított területen még a kormány megalakulása előtt — minden városban és községben létrejöttek, s még a kormány megalakulása után is jó ideig — míg az állami központi igazgatás lassan alakuló apparátusa az ügyek irányítását teljesen kezébe vehette — szervezték és irányították a felszabadult területek életének megindulását. Munkájukban eleinte „a politikai tevékenység mellett a helyi közigazgatási hatóságok újjászervezése és azok működésének irányítása állt előtérben."

1 Az új kormány megalakulása után azonban feladatkörük fokozatosan a politikai ellenőrzés síkjára terelődött. Munkájukra e vonatkozásokban már az Ideiglenes Nemzetgyűlés által elfogadott és kinyilatkoztatott elvek voltak irányadóak. Ezek értelmében az államszervezet ziláltsága miatt a kezdeményezés minden vonalon a helyi öntevékenységre várt s a pártok automatikusan kialakult együttműködése révén ez az öntevékenység a nemzeti bizottságok keretei között tudott leggyorsabban intézkedési egységeket alkotni. 1 Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Bp. 1960. 163. 1.