Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Baraczka István: Néhány XVII. század végi városi számadáskönyvünk írása : adatok a magyarországi német írás paleográfiájának problémáihoz / 219–253. o.

/ NÉHÁNY XVII. SZAZAD VÉGI VÁROSI SZÁMADÁSKÖNYVÜNK ÍRÁSA (Adatok a magyarországi német írás paleográfiájának problémáihoz) I. Levéltáraink köztudomás szerint jelentős mennyiségben őriznek német nyelvű iratokat. Ezeknek az iratoknak nemcsak mennyisége, hanem forrásértéke is figyelemre méltó. Ha tekintetbe vesszük ugyanis a hazánk népességében és különösen egyes városaink életében szerepet játszó német nyelvű lakosság gazdasági és társadalmi jelentőségét, valamint a négy évszázadra terjedő Habsburg uralom sok irányú hatását, akkor kétségek nélkül megvonhatjuk az említett iratok forrásértékének szintjét. A németnyelvű irataink túlnyomó többségét közkeletű szóhasználatunkkal élve gót írással, illetőleg a XVI. században és az azt követőleg keletkezett iratokat tekintve — helyes terminológia szerint — német írással (deutsche Schrift) írták. Ennek az írásnak hazánkbeíi fejlődésével és sajátosságaival — bár olvasása hellyel-közzel még rutinos kutatóink számára is nehézségeket rejt magában — paleográfiai irodalmunk az eddigiekben nem foglalkozott. A német szakirodalom, amelynek legfrissebb terméseiből Heribert Sturm

1 és Dr. Manfred Hamann

2 munkáira kell utalnunk, szintén nem foglalkozik a német írás magyarországi vonatkozásaival. Ilyenformán azok a feltételezések, amelyek egyrészt a latin paleográfiai ismeretek birtokában a kérdés közelebbi vizsgálatát feleslegesnek tartják, illetőleg másrészt a németországi eredmények tanulságait a hazai problémakörre vonatkozólag is alkalmazhatónak és kielégítőnek vélik, • nem tekinthetők egészében alaposnak. Kétségtelen, hogy az írás, illetőleg írásformák fejlődésében — mint általában minden fejlődésben — a hagyományok bizonyos mértékig érvényesülnek s nem maradnak hatás nélkül. Mégis úgy véljük, hogy a szóban forgó írás fejlődésének periódusait megvonni s egy-egy fejlődési szakasz sajátosságait elemezni azzal a haszonnal jár, hogy megkönnyíti és tudatossá, egyértelművé, biztossá teszi az ilyen szövegek olvasását. 1. Említettük, hogy szóhasználatunk gót írásként ismeri a tulajdonképpeni német írást is. Pedig a kettő nem azonos. Az úgynevezett gótikus írásnak .semminemű kapcsolata nincs a gótok népével. Maga az elnevezés sincs használatban a XVIII. század előtt.

3 A gótikus írás csúcsos-szögletes elemeinek kezdő vonásai a gótikának mint építészeti stílusnak első jeleivel együtt egy1 Heribert Sturm: Einführung in die Schriftkunde. München

—Pasing 1955. (Bayerische Heimatforschung, Heft 10.) 2 Dr. Manfred Hamann: Paläographie. Potsdam k. n. Heft I

—

III. (Fachschule für Archivwesen, Potsdam). 3 Sturm i.-m. 32—33. 1. 2 Levéltári Közlemények