Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Borsa Iván: III. Béla 1177. évi könyvalakú privilégiuma az aradi káptalan számára / 205–218. o.
212 Borsa Iván A töredékeket fenntartó 7 oklevél közül csupán kettő (a D és E jelű) említi, hogy az általa átírt clausula III. Béla privilégiumából való. A C, s ezen keresztül az A jelű oklevél 1177-es évszáma utal III. Bélára. Hogy a B és az F töredékek ugyanannak az oklevélnek részeit tartották fenn, bizonyítja Sáros birtoknak mindkét oklevéltöredékben olvasható leírása, s e két töredéket a B és a C oklevelek rokonsága alapján szintén III. Bélához lehet visszavezetni. Az aradi káptalan dunántúli birtoklásának emlékét fenntartó G jelű töredék III. Béla korából való származását bizonyítja, hogy ez időben Péter spalatói érsek (a töredékben archiepiscopi Petri) volt itt a szomszéd birtokos. 31 Ezeknek az érveknek az alapján is biztosra vehetjük, hogy a töredékek III. Béla királynak az aradi káptalan részére 1177-ben adott könyvalakú nagy privilégiumának részei. Ezeket az érveket csak még külön összefogják és alátámasztják a valamennyi töredékben olvasható határleírások szerkesztésének és szóhasználatának fent részletesen taglalt közös vonásai. E töredékek csoportosításával — természetesen a teljesség igénye nélkül — meg lehet kísérelni III. Béla 1177. évi oklevele szövegének rekonstrukcióját. -Az oklevél invocatio-ja és intitulatio-ja nem ismert. Az arengát és a promulgatio-t a C oklevél tartotta fenn (C—l). Az oklevél narratio-ját szintén nem ismerjük, de hiányzik a dispositio-nak — feltehetően az adományozással kapcsolatos ált aláno s megállapításokat tartalmazó — első része is. A dispositio-nak az egyes birtokok leírását tartalmazó, s a nagy alakú oklevélnek minden bizonynyal legnagyobb részét elfoglalt szövegéből 7 töredék ismeretes. 32 E töredékek sorrendjének megállapításánál a birtokok földrajzi elhelyezkedését vehetjük alapul, minthogy e nagy birtokösszeírások a megadományozott székhelyétől kiindulva meghatározott földrajzi irányt követtek. 33 Az aradi káptalan oklevelében is bizonyára első helyen az aradvári és a környékbeli birtokok leírása szerepelt (D, E—l és E—2), majd az Aradtól északra fekvő birtokok leírása következett (F). Imre király C jelű átírásának abból a megállapításából, hogy a káptalan birtokai ultra silvas et ultra Danubium voltak, arra következtethetünk, hogy az eredeti oklevélben előbb az erdélyi birtokok leírása volt olvasható (C—2 és A), s utoljára következett a távol eső dunántúli (baranyai) birtokok leírása (G). Adatok hiányában — sajnos — arra még következtetni sem tudunk, hogy a dunántúli birtokok leírásával befejeződött-e az oklevél dispositio-ja vagy sem. Az eredeti oklevél eschatocollumából az anathema-t és a dátumot ugyancsak a C jelű oklevél tartotta fenn (C—3). A III. Béla király által 1177-ben az aradi káptalan számára adott könyvalakú oklevél rekonstruálható szövege tehát a következő: C—1 Cum varietate temporum ingrata mutabilitatis delectatur vicissítudo et rerum metas caligante memoria emula rations evertere consuevit oblivo, idcirco providens sibi in posterum humane capacitatis sollers discretio, ut negligentie removeret a recordatione tedium scripture congruum delberavit habere subsidium. Notum sit igitur tarn presentibus quam posteris 31 Györffy György: Történeti földrajz I. Baranya megye, Kémes. (Kézirat.) 32 Az A> C, D, F és G oklevél 1—1, az E jelű oklevél 2 clausulát tartott fenn. A B jelű oklevélben fennmaradt töredék azonos az F töredék egyik szakaszával. 33 Györffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. Budapest 1953. (Különnyomat a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményeiből.) 72. 1.
