Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Csóka J. Lajos: A pannonhalmi alapítólevél interpolálása / 83–99. o.

A pannonhalmi alapítólevél interpolálása 87 szetét ifjú korában a legteljesebb mértékben elsajátította.

21

. Egyik szerzetese, a „De unitate ecclesiae conservanda" című mű szerzője úgy jellemezte apátját, hogy az erkölcsi tudományok és a szentírás terén vált ki műveltségével.

22 Nyelvi és formális kultúrája, valamint emberismerete és ügyes modora képesítette arra, hogy kora kiváló diplomatájaként szerepelhetett. Említett szerzetese jegyezte fel róla, hogy amit IV. Henrik a birodalom minden erejének latba vetésével nem tudott elérni — a szász lázadók egységének megbontását —, azt Hartvik ,.bölcs leleményességgel" elvégezte.

23 A thüringiaiak bizalmát okossága és ékesszólása révén szerezte meg.

24 Hartvik azonban nem csupán a közélet terén emelkedett ki, hanem az irodalmi tanulmányok iránt is fejlett érzékkel rendelkezett. Szerzetesét, Lambertet ő biztatta irodalmi működésre, aminek eredménye az 1074-ig terjedő hersfeldi kolostori Annales s az 1077-ig haladó német birodalmi Annales lett.

25 E jelentős történeti munkák mellett Hersfeldben írták a 80-as években a „De unitate ecclesiae conservanda" «ímű, már idézett művet, amely az invesztitúraharc császárpárti szemléletét tartalmazza. Ám a hersfeldi bencéseket nem csak köztörténeti témák érdekelték, hanem a hagiográfiai művek, a szentek életrajzai is. Hartvik olvasmányai közül ez alkalommal csupán Szent Bonifácnak azt az élettörténetét említjük meg, amelyet a fuldai bencések 1062/66 körül a tudós regensburgi Othlóval írattak meg.

26 Mivel ennek a ténynek tárgyunk szempontjából döntő jelentősége van, állításunk bizonyításával kissé részletesebben kell foglalkoznunk. Az, hogy Hartvik olvashatta Szent Bonifác híres életrajzát, feltételezhető először is azért, mert Hersfeld és Fulda egymás szomszédságában voltak.

27 A fizikai közelségen kívül, s még inkább biztosította a két kolostor kapcsolatát az a Ruozelin, akit mint hersfeldi .szerzetest nevezett ki 1075-ben IV. Henrik fuldai apáttá.

28 S ha a fuldaiak oly fontosnak tartották ezen mű elkészülését, hogy ebből a célból Othlót éveken át maguknál tartották — a hersfeldiek szintén erdekükben állónak látták, hogy kolostoruk alapítójának mesterét, a német egyház megszervezőjét tiszteljék, éppen ezért Lambert is Bonifáccal kezdte Hersfeld történetét.

29 Hogy Hartvik valóban gondosan tanulmányozta Szent Bonifác életrajzát, abból láthatjuk, hogy annak egyes gondolatai és kifejezései ismételten megtalálhatók művében, a Szent István legendában. Othío is, Hartvik is szerénykedve hivatkozott műve előszavában tudatlanságára: ^ mihi imperito et liberális scientiae admo- opus,... quod michi... iniunxisti, diu dum ignaro tam arduum opus iniungere rebellem ingeniolí mei perpessus sum inscivel excogitaveritis. (633.) tiam. (401 :8—10.) A bajor ügyek elintézése után Szent Boni- A koronát hozó Asztrik apát: ad propria fác: ad eos.. .remeavit. (648.)-—

Karlmann remeavit. (414:16.) a szászoktól: ad propria remeavit. (653.) 21 Szentpétery Imre (szerk): Scriptores rerum Hungaricarum... (a következőkben SBH). Budapest 1938. H. k. 401. 1. 22 Monumenta Oermaniae Historica. Libelli de lite. II. k. 249.1. 23 Uo. 24 <Sfe V. k. 193.1. 25 V. ö. Ss V. k. 134 — 264.1. Lambert Hartvik apáttal kapcsolatban írta: Ad quod stúdium me dormitantem vestra paternitas saepenumero excitare curavit. (137. 1.) 26 Zimmermann, A. : Kalendárium Benedictinum. Metten 1934. H. 274. 1. 27 Szt. Bonifác életrajza: Migne. Patrologia Latina (a következőkben P. L.) 89. 633 — 664. I. 28 Ss V. k. 237. 1. 29 Ss V. k. 138. 1.