Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Csóka J. Lajos: A pannonhalmi alapítólevél interpolálása / 83–99. o.

86 Csóka J. Lajos hívta össze a legfontosabb ügyek megtárgyalására és elintézésére,

13 Könyves Kálmán pedig azzal tisztelte meg Pétert és apátságát, hogy 1097-ben ott fogadta és látta 8 napon át vendégül Bouillon Gottfridot s az első keresztes had vezérkarát. De azt is érdemes kiemelnünk, hogy Péter apátnak korát meghaladó érzéke volt az oklevelek értékelése tekintetében. Miután összeállította Pannonhalma egyházi felszerelésére, könyvtárára és birtokállományára vonatkozó leltárát, azt László királlyal mint közhitelű oklevelet adatta ki. Gondos előrelátását bizonyítja, hogy a királyi adományoknál gondosan feljegyeztette azoknak a pristaldusoknak a nevét, akik a birtokba iktatásoknál a királyt képviselték. S abban is első volt Magyarországon, hogy 1102-ben II. Paschalistól bullát kért és kapott, amelyben a pápa továbbra is biztosította az apátságot jogai és birtokai élvezetében.

14 A Péter apátra és Hartvik püspökre vonatkozó ezen bevezető észrevételek után a következőkben Hartvik életének azokat a mozzanatait fogjuk ismertetni, amelyek közelebbi kapcsolatba hozhatók a pannonhalmi oklevél interpolálásával, Hartvik annak a hersfeldi bencés kolostornak volt a szerzetese, amelyet Szent Bonifác tanítványa és utódja, Lullus mainzi érsek alapított, s amely apátság szinte kezdettől fogva vetélytársa volt a Bonifác által létesített leghíresebb német kolostornak, Fuldának. Nagy Károly Fuldával szemben Hersfeldet karolta fel, s 968 óta már nem csupán Fulda élvezett exémptséget, püspöki és érseki joghatóság alól való mentességet, hartem Hersfeld is.

15 Á\karoling reneszánsz kulturális hagyományait a X. században is híven őrizte és ápolta a kolostor, amelynek iskolája és könyvtára híres volt a német birodalomban.

16 A szerzetesi életnek ezzel a kulturális irányzatával szemben II, Henrik császár a valláserkölcsi szempontok kidomborítását kívánta, s ezért bízta a kolostor vezetését 1005-ben az aszketikus felfogású Szent Gotthárdra. Hasonló célra törekedett II. Konrád császár reformapátja, a stablói Poppo is, amikor 1031-ben kezébe vette a kolostor irányítását.

17 A százados hagyományok azonban mindezek ellenére tovább éltek Hersfeldben. Meginher apátról (1035—59) azt jegyezte fel a kolostor krónikása, Lambert, hogy tanítása összhangban állott életével; a kolostor iskoláját újjászervezte, a világi műveltségben maga is teljesen otthonos — omnium artium peritus — volt.

18 Utóda, Ruothard apát (1059—1072) a teológiában és az egyházi szónoklásban vált ki; valláserkölcsi tekintetben engedékenyebb, „remissior" volt. Világi vonatkozásokban ügyesen mozgott, a lelkiek terén azonban csak közepesen, „mediocriter".

19 Mikor aztán betegségére való tekintettel 1072-ben lemondott állásáról, kívánságának megfelelően Meginher tanítványa és az ő szerzetese, Hartvik nyerte el az apáti méltóságot, amit addig viselt, míg IV. Henrik király kegye amagdeburgi érsekség élére nem állította 1085-ben.

20 Ebben a lelki-szellemi milieuben nevelkedett ós művelődött Hartvik. A Szent István legendában írta, hogy Priscianus nyomán a latin nyelv művé'/ 13 A somogyvári alapítólevelet és' a Pannonhalmán hozott törvényeket 1. Marczali Henrik : A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Budapest 1902. 100 — 102., 93 — 95. 1. 14 A két oklevelet 1. Rendt. I. k. 590—593. 1. 15 Lübeck, K.: Exemption des Klosters Fulda. Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktiner-Ordens. München 1937, 1938. 147. 1. 16 Hauck, A. : Kirchengeschichte Deutschlands. ÜL k. (1920) 282. 1. — Monumenta Germaniae Historien. Scriptores (a következőkben Ss) V. k. 135. 1. 17 Hauck i. m. 455., 502. 1. 18 Ss V. k. 140. 1. , 19 Uo. 141., 191., 217. 1. 20 Uo. 191. 1.