Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Bottló Béla: Az Archivum Regni első évtizede / 57–81. o.

Az Archívum Regni első évtizede 59 Az*-1764—65. évr országgyűlés megkezdése idejének közeledésére ui. a nádor — mivel az országgyűlésen az Archívum Regni helyzetéről be akart számolni — ismét összeállíttatta mindazon intézmények és személyek névsorát, akik korábbi körlevelére adott válaszaikban azt ígérték, hogy átkutattatják levéltáraikat, és a bennük levő köziratokat az Archívum Regni számára megküldik, s e tárgyban végzett kutatásaikkal kapcsolatban azonban eddig még semmi jelentést nem tettek.

4 Az említett két kamarai levéltár, valamint az erdélyi gubernium levéltárából való iratok megszerzésére tett kísérleteken kívül eredménytelen volt a nádornak az a kísérlete is, hogy a Thurzó család Lietava várában történt rablás során kifosztott levéltárából az országos és nádori vonatkozású iratokat az Archívum Regni számára megszerezze.

5 A levéltár anyagának ilyen módon való gyarapítására tett más kísérletekről nincs tudomásunk. Az Archívum Regni az eléje tűzött feladatoknak csak abban az esetben tudott megfelelni, ha az általa begyűjtött iratokat a levéltárral szemben felmerült igények kielégítésére állandóan kész állapotban tudta tartani. Ehhez az iratokat elsősorban rendezni kellett. A begyűjtött iratok selejtezéséről abban az időben szó-nem volt. Örvendtek minden iratnak, amely az Archívum Regni anyagát gyarapította. Az Archívum Regnibe bekerült iratok egy része különböző intézményektől és személyektől érkezett. Egy részük teljesen különálló, egymással semmiféle kapcsolatban nem levő, teljesen szervezetlen, gyűjtemény jellegű irat volt. Az iratok másik része pedig — még ha egyes kancelláriák, pl. a nádori vagy országbírói kancellária irataiként kerültek is az egyes családi levéltárakból az Archívum Regnibe —, bár közös kancelláriából való származásuk megvolt, mégsem rendelkeztek semmiféle irattári segédlettel. A nádorok és az országbírók ugyanis saját uradalmi igazgatóságuk státusába tartozó tisztviselőikkel készíttették el közhivatali működésükkel kapcsolatos irataikat is. A nádori és az országbírói kancelláriáknál ugyanis nem volt olyan állandó, közpénztárból fizetett közhivatalnoki személyzet, mint a m. kir. Kancelláriánál, Kamaránál vagy a Helytartótanácsnál. Ennek a következménye volt az, hogy az egyes nádorok és országbírók elhalálozása után közhivatali működésük során keletkezett irataik családi levéltáraikban maradtak vissza. A nádoroknál, ha sikerült a rendeknek keresztül vinniük azt, hogy az uralkodó a nádor halála után egy éven belül összehívja az országgyűlést, a nádorválasztó országgyűlések külön országgyűlési bizottságot küldöttek ki a volt nádor őrizetében elhelyezett országos vonatkozású iratok, valamint a nádor nádori működésével kapcsolatosan keletkezett iratainak átvételére. Gyakran előfordult azonban, hogy az országgyűlés által kiküldött bizottság tagjai a család képviselőjétől 4 A nádor rendeletére Balogh László helytartótanácsi tanácsos és irodaigazgató 1764. március hó 12-én terjesztette fel azoknak a hatóságoknak, egyházi szervezeteknek és magánosoknak a jegyzékét, ahonnan a nádornak arra a kérdésére, hogy levéltáraikban őriznek-e az Archívum Regni őrzési profiljába tartozó iratokat, vagy nem kaptak még választ, vagy pedig azt az ígéretet kapta, hogy levéltáraiknak ilyen szempontból való átnézése után jelentést küldenek a nádornak az eredményről. Vö. OL, N, AR, Ladula F. (Archívum Regni 1753—1848.) Protocollum No 1. pp. 171—176. — A nádor erre a fel terjesztésre már március 21-én körlevelekkel kereste fel az illetékeseket. Vö. uo. pp. 176—178. — A kiadott körlevelekre egyesek bejelentették, hogy megfelelő iratokat levéltáraikban nem őriznek, má*sok pedig egy-egy iratot küldöttek be. A válaszlevelekre vö. uo. pp. 179—212. 6 Vö. Herzog i. m.