Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Borsa Iván: A családi levéltárak szerkezeti problémái / 48–56. o.

A családi levéltárak szerkezeti problémái 51 tetésszerűen náluk maradtak (pl. iskolai bizonyítványok, rendjeladományok, magánlevelek), másrészt kialakítják, illetőleg továbbfejlesztik a család fondját, amelybe mindazok az iratok tartoznak, amelyek tevékenységüknek nem személyes jellege következtében, hanem az örökölt s majd örököseinek továbbadandó családi ügyek (vagyon, rang stb.) intézése kapcsán keletkeztek. Az egyes családtagok tehát tevékenységük során tulajdonképpen párhuzamosan két fondot hoznak létre: saját személyi fondjukat, és részt vesznek a család fondjának gyarapításában. Egy-egy családtag azonban az előbb vázolt kettős fondképző tevékenység mellett további fondok létrehozásában is szerepet játszhatott. Például az Esterházy család hercegi ágának legidősebb férfi tagja egyszersmind Sopron megye örökös főispánja is volt. E minőségében rendszeresen megkapta a megye közgyűlési jegyzőkönyveinek egy példányát. A családi levéltárban ily módon kialakult megyei jegyzőkönyv-sorozat

12 véleményem szerint a Sopron megyei örökös főispánság fondjának a magva, s ehhez kellene kapcsolni (amennyiben ilyenek fennmaradtak) mindazokat az iratokat, amelyeket valamelyik Esterházy-hercegnél örökös főispáni tisztsége következtében rendeltetésszerűen visszamaradtak. (Véleményem szerint teljesen elhibázott dolog volt ezeket az „Esterházy család hercegi ága" elnevezésű fond „Vegyes iratok" c. állagába a Miscellanea, a Varia és az Esterházy gárda iratai közé besorolni.

13

) Minden családi levéltár esetében számolni kell a család fondjával és az egyes családtagok személyi fondjaival. Véleményem szerint a család fondjába tartoznak a birtokokkal kapcsolatosan keletkezett iratok is, ideértve a birtokperek iratait éppúgy, mint a birtokigazgatási és birtokgazdálkodási iratokat is. Ezek elhelyezkedése a család fondjának keretén belül azonban már nem fondképzési, hanem szisztematizálasi probléma, s mint ilyenről még a későbbiekben külön lesz szó. A birtokgazdálkodás fejlődésének folyamán megjelennek a meghatározott hatáskörrel rendelkező tisztviselők (prefektusok, ispánok stb.), majd a fejlődés további szakaszában a meghatározott hatáskörrel és Önálló ügyiratkezeléssel rendelkező földesúri hivatalok. Egy-egy ilyen hivatal (tisztviselő), amely (aki) önálló ügyiratkezeléssel dolgozott, leveleket kapott, ós leveleket v intézett, s működése során különböző iratokat hozott létre, amelyek rendeltetésszerűen a hivatal (tisztviselő) megőrzésében maradtak, önálló fondot hozott létre. Az így létrejött fondot véleményem szerint a rendezés során nem* szabad sem több „fondra" szétbontani, sem több ilyen fondot összeolvasztani. Nem lehet elfogadni tehát Bakács Istvánnak azt az álláspontját, hogy „az igazgatási iratanyagnak külön fondként való kezelése annak a kérdésnek eldöntésétől függ, hogy az egyes birtokokhoz kapcsolódó tulajdonjogot tekintsük-e fondképzőnek vagy pedig a családnak az összes birtokokhoz való jogát".

14 Ha valaki a családi levéltár egyes iratcsoportjait bármilyen oknál fogva történetesen nem tudja organikusan létrejött fondban elhelyezni, s ezért mesterséges fondok (gyűjtemények) létrehozására, kényszerül, semmi esetre sem teheti meg, hogy egy hivatal (vagy személy) organikusan létrejött fondját bármilyen szempontból ilyen mesterséges fondok között ossza szét. 12 Bakács István : Az Esterházy család hercegi ágának levéltára. (Levéltári leltárak 2. sz.) Budapest 1956. 229. 1. X 13 uo. és A Magyar Országos Levéltár fond- és állag jegy zeke. P 113. 14 Bakács i. m. (Levéltári Közlemények XXXI.) 166. 1. 4*