Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár 1960-ban / 23–47. o.

A Magyar Országos Levéltár 1960-ban 39 mint Borsa Istvánnak az ausztriai levéltári anyag filmtárunkban levő filmmásolatairól készült munkáit. Kéziratban elkészült Sashegyi Oszkárnak ,,A bányászattörténet levéltári forrásai a kormányhatósági levéltárakban 1790—1867" című tematikai ismertető leltára, amely azonban nem levéltári kiadványként fog megjelenni. Buzási János sajtó alá rendezte a „Regesta decimarum" című fondunk darab jegyzékét, amelyet 1960-ban terveztünk megjelentetni, de csak később kerül kiadásra. Ugyancsak Buzási János revideálta és kiegészítette a kincstári jogügyigazgatósági levéltár 1960-ban kiadni tervezett alapleltárát, amelynek megjelentetéséről azonban egyelőre lemondtunk. 'Örvendetes, hogy a levéltártani irodalmat néhány tanulmánnyal gyarapítottuk, de ennyivel távolról sem volna szabad megelégednünk. Bogdán István ,,Levéltári alapismeretek" címen írt tanulmányt irat- és könyvkonzervátori tanfolyamunk sokszorosított jegyzeteinek első füzetében. E füzetben jelentek meg továbbá Tombor Tibornak, .Könyvtári alapismeretek", valamint Králik Ivánnak „Laboratóriumi és fizikai alapismeretek" című tanulmányai. Bakács Istvánnak „A családi levéltárak szerkezeti problémái" című tanulmánya a Levéltári Közlemények 31. kötetében jelent meg. A szerkesztőség nem mindenben értett egyet a szerzővel, s reméli, hogy a cikk tanulságos vitát kezdeményez. IIa Bálint „Mikrofilm a levéltárban" című, a Levéltári Közleményekben korábban megjelent tanulmányának második részét a Levéltári Híradó közölte. Hasznos Zsigmondnó „A könyvrestaurálás technikája" címen a Népszerű Technikában, „Zeitgemässe Gedanken über die Neugestaltung der Archivalienkonservierung" címen pedig az Archivmitteilungenben írt cikkeket. Győrffy Sándor: „Az archeográfiai munka fellendülése a Szovjetunióban" és „A szovjet levéltári terminológia néhány kérdése" címen két cikk kéziratát készítette el folyóirataink részére. Levéltári folyóirataink szerkesztésében több kartársunk közreműködött. A legtöbb munkát e téren — nagy buzgalommal és elismerésre méltó eredménnyel —Vörös Károly, mint a Levéltári Híradó szerkesztője és a Levéltári Közlemények szerkesztőségi titkára végezte. Ugyancsak több kartársunk írt könyv- és folyófratismertetés eket 2 folyóiratunk számára. A tervezett 2 levéltártörténeti tanulmány közül Bottló Béla megírta az archívum regni 1756 és 1765 közötti történetét. A hazánkban elárvult történeti segédtudományoJckol levéltárosaink sem foglalkoznak olyan mértékben, amilyent hivatásuk alapján el lehet várni tőlük. Bizonyos eredményt azért az elmúlt évben fel tudtunk mutatni. Komjáthy Miklósnak korábban a Levéltári Közleményekben megjelent tanulmánya bizonyos módosítással most „Quelques problémes concernant la charte de fondation de l'abbaye de Tihany" címen önállóan is megjelent a Studia Historica egyik számaként, valamint belekerült a stockholmi nemzetközi történész kongresszusra kiadott kétkötetes gyűjteménybe. A levéltáros továbbképző tanfolyam jegyzeteiként elkészült Bottló Bélának a genealógiáról, továbbá Ha Bálintnak a történeti statisztikáról és a történeti földrajzról írt kézirata. Együtt és itt említem e jegyzeteket, noha