Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár 1960-ban / 23–47. o.

40 Ember Győző / nem egyöntetű a vélemény a tekintetben, hogy a történeti földrajzot és a történeti statisztikát segédtudományoknak tartsuk-e. Terven kívül Komjáthy Miklós a pecséttan helyzetéről Magyarországon, Maksay Ferenc pedig a Rákóczi-kori iratok keletmeghatárózásáról írt cikket a Levéltári Híradó számára. Örvendetes, hogy Bogdán István személyében buzgó és termékeny kutatója akadt dolgozóink között a papírtörténetxiek. 1960 folyamán ebben a témakörben 4 tanulmánya, illetve cikke jelent meg, egy ötödiknek pedig a kézirata készült el. ,,Ä vízjelkutatás problémái" címen a. Levéltári Közlemények, ,,A lékai papírmalom a 18. században" címen a Történelmi Szemle, „Papírmalomalapítási kísérletek Budán" címen a Papíripar, „Angaben über die Papierherstellung in der Zeit v. 16. bis 18. Jh." címen pedig a Zellstoff und Papier folyóiratok közölték írásait. Kézirata a papíripar fejlődéséről szól. E mellett folytatta az anyaggyűjtést Mohács előtti papírokleveleink vízjeleiről tervezett nagy munkájához. A forrásközlés terén két kötetnek a megjelenése volt a legjelentősebb eredmény. Mindkettő intézetünkben készült, de csak az egyik lett saját kiadványunk. Iványi Emma „Minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából" című, közel 600 oldalas kötete tudományos célkitűzésű; Kiss Dezsőnek „Parasztsors — parasztgond" című, több mint 300 oldalas kötete pedig a széles olvasóréteg számára, de tudományos igényességgel készült forráspublikáció. Mindkét művet elismeréssel fogadta a kritika, Kiss Dezső könyvének politikai szempontból is nagy a jelentősége. Reméljük, hogy hasonló kiadványok sikerével meg tudjuk törni a már enyhülő, de még mindig meglevő idegenkedést a történeti források közlésével szemben. Ember Győző „Der österreichische Staatsrat und die ungarische Verfassung 1761—1768" című forrásközlésének befejező része jelent meg az Acta ^His toricában. Borsa Iván nyomdába adta „Az Arpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke" című mű II. kötete 2—3. füzetének kéziratát. A kötet 1961ben jelenik meg forráskiadványaink sorozatában. Szűcs Jenő és Fekete Nagy Antal a Budapesti oklevéltár egy-egy kötetéhez anyagot gyűjtött. Kiss Dezső a tervezettnél lassabban haladt előre az „Iratok a sport és testnevelés történetéhez" című kötet munkálataiban. Az „Iratok a közalkalmazottak történetéhez" című kötet kiadásától a Közalkalmazottak Szakszervezete visszalépett, így az előkészítő munkálatok félbemaradtak. Ez a példa arra int, ne kapjunk könnyelműen minden kiadási lehetőség után, aminek a reményét megcsillogtatják előttünk. Komjáthy Miklós „Közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából" című kötetének a terv szerint 1960-ban meg kellett volna jelennie, de csak kézirata készült el. Győrffy Sándor anyagot gyűjtött „Iratok a magyar népköztársaság történetéhez" című kötete számára. Karsai Elek nem tudta az „Iratok az ellenforradalom történetéhez" című igen fontos forráskiadványunk IV. kötetének anyaggyűjtő és szerkesztői munkáit a terv szerint befejezni, amiben nyilván szerepe volt terven kívül készült és megjelent — egyébként elismerést érdemlő — köteteinek, valamint rádióelőadásainak is.