Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár 1960-ban / 23–47. o.

38 Ember Győző törzskönyvnek elnevezett jegyzéke, az első olyan segédlet, amely páratlan értékű Mohács előtti oklevélgyűjteményünket teljes egészében felméri, és a megőrzés szempontjából legfontosabb adatait rögzíti. Csak most tudtuk meg pl., hogy diplomatikai „levéltárunk összesen 120 506 darabot tartalmaz. A törzskönyv alapján nem lesz nehéz megállapítani, hogy ebből mennyi az eredeti, a másolat; mennyi a pergamen, a papír; mennyi s milyen pecsét van; mennyi a sérült; stb. Tervtárunk 11 892 darabjához készült a "diplomatikai levéltár törzskönyvéhez hasonló jellegű jegyzék. Jegyzékeltük továbbá a térképtár 280 térképét is. Terv- és térképtárunk egész anyagához elkészült a megőrzés biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen segédlet, a jegyzék. Tovább haladt előre diplomatikai levéltárunk lajstromozása. 1634 darab oklevélről, 2132 lajstromot — azaz elsősorban a kutatók tájékoztatására hivatott darao^zintű segédletet — készítettünk. A diplomatikai levéltár 105 338 egysége közül kb. 85 000 egységhez áll rendelkezésre lajstromszerű segédlet, több mint 20 000 egységhez még el kell készíteni. Fokoznunk kell a lajstromozás ütemét, ha nem akarjuk túl távolra kitolni ennek a munkának a befejezését. * Kiadványkészítés. — Összefoglalóan úgy jellemezhetem kiadványkészítő munkánkat, hogy az tervszerűbbé vált ugyan a levéltári irodalom területeinek a megválasztásában, de az egyes területeken, a levéltári irodalom egyes ágaiban a témaválasztás még nem volt eléggé intézeti érdekű, inkább az egyes dolgozók egyéni érdeklődését tükrözte. A másik jellemzője pedig az volt kiadványkészítő munkánknak, hogy többet markoltunk, mint amennyit megfogni tudtunk, így szép eredmények mellett teljesítetlen vállalkozások is akadtak. Kiadványokat a levéltári irodalom következő ágaiban készítettünk: levéltári segédletek, levéltártan, levéltártörténet, történeti segédtudományok, papírtörténet, forrásközlés, történeti statisztika, hatóság- és hivataltörténet, valamint helytörténet. Készült néhány egyéb, a levéltári irodalom keretébe nem sorolható kiadvány is. A levéltári segédletkészítés terén legjelentősebb eredmény ,,A Magyar Országos Levéltár fond- ós állagjegyzéké"-nek a megjelenése volt, sokszorosított kiadásban, 2 részben, ,,A magyar állami levéltárak fondjegyzéke" című sorozat első köteteként. Ez a jegyzék, amelyet név- és szakmutató egészít ki, az első olyan levéltári segédletünk, amely egész levéltári anyagunkat felöleli, annak 1959 január 1-i állapotában, s amely — első ízben — rögzíti annak tagolódását szekciókra, levéltárakra, fondokra és állagokra. E tagolódás a magyar levéltári gyakorlatban először érvényesülő új levéltár-szemléletet tükröz, amely egyes vonatkozásaiban nemzetközi tekintetben is újat jelent. ,,Levéltári leltárak" című nyomtatásban megjelenő kiadványsorozatunk második köteteként nyomtatásban jelent meg ,,A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai az állami levéltárakban" című tematikai ismertető leltár, amelynek szerzői sorában Győrffy Sándor és Szűcs László képviseli intézetünket. Ez az ismertető leltár egyébként a Levéltári Közlemények 29. kötetében is megjelent. A „Levéltári leltárak" című sokszorosításban megjelenő sorozatban 3 kötet repertóriumot, illetve áttekintő raktári jegyzéket tettünk közzé: B. Lőrincz Zsuzsának a külügy minisztériumi levéltár első részéről, Bélay Vilmosnak és Kardos Kálmánnak a pénzügyminisztériumi levéltárról, vala-