Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Vörös Károly: Rassegna degli Archivi di Stato, Anno XIX–XX. (1959–1960) / 257–259. o.

Folyóiratszemle 257 RASSEGNA DEGLI ARCRTVI DI STATO Ministero deli' Interno, Uffício Centrale degli Archivi di Stato. Borna. Anno XIX-XX. (1959-1960.) Az olasz levéltárak igazgatóságának évente háromszor, egyenként 6 — 8 íven megjelenő folyóirata az elmúlt két esztendőben (1959 — 1960) isi megőrizte szokásos, főleg szervezési vonatkozású ós levóltárismertetö profilját, melyet ugyanakkor az egyházi levéltárak problémája iránti élénk érdeklődés is jellemez. Cikkei közül levéltárszervezési vonatkozásokban mindenekelőtt az olasz állami levéltárak 1957-, illetve 1958—1959. évi tevékenységéről készült beszámolók érdemelnek figyelmet (XIX: 1., XX :2.). Hogy csak a legfőbb eredményeket jellemző néhány számot idézzük: 1956-hoz viszonyítva 1959 végére- az állványzat hossza 548 km-ről 654 km-re, ezen belül a 418 km-ről 356 km-re csökkenő fa állványzattal szemben a fémállványzat 102 km-ről 174 km-re nőtt. Az iratanyag mennyisége 5 918 773 fasciculusról 6 473 395 fasciculusra emelkedett, jelentősen előrehaladt a rendezés, s a kutatók száma 3566-ról 4597-re ugrott (köztük a külföldieké 476-ról 504-re). Az olasz levéltárügyről a fenti eredmények nyomán kialakuló képet még kiegészítik a folyóirat „Jegyzetek" rovatában az olasz levéltárak szervezetét (XIX : 1., XX : 1.), a levéltáros iskola tanrendjét (XIX: 1., XX : 1.), valamint az állami levéltári felügyelet alatt álló kb. 260 magánlevéltár (ide nem számítva az egyházi levéltárakat) felsorolását (XIX : 3.) adó kimutatások. — E tárgykörbe vág GABKIEIXA OLLA REPETTO terjedelmesebb tanulmánya, mely a szabálytalan selejtezések büntetőjogi következményeivel foglalkozik; ismerteti a vonatkozó jogszabályalkotást s annak elégtelenségét a tényállás büntetőjogi megfogalmazásához, valamint a selejtanyag fogalma pozitív meghatározásának nem-ismeretéből származó nehézségeket. A cikk a városi és községi igazgatásban megkülönbözteti,,a levéltár történeti osztályának leltárába felvett", illetve fel nem vett iratanyag selejtezésének fogalmát, majd a levéltártulajdonos személyek lehetséges eseteit figyelembe véve, elemzi a problémát. (XX : 3.). Általános levéltárszervezési szempontból nagyon tanulságos, tapasztalatait és módszereit illetőleg számunkra is érdekes ELIO LODOLINI igen terjedelmes cikke a kis Ascoli Piceno tartományban létesítendő állami levéltár szervezésével kapcsolatos problémákról ós az ennek során figyelembe vett szempontokról (XIX : 2.). A cikk részletesen felsorolja a levéltár gyűjtőterületében levő állami szerveket (tárcabontásban), a jelenlegi közigazgatási beosztást, a levéltár székhelyének távolságát a tartomány fontosabb helységeitől, az átveendő nagyszámú helyi levéltárat ós fontosabb fondjaikat; részletesen elemzi az épület elhelyezését a városon belüli megközelíthetőség szempontjából (térképpel); végül a már épülő modern épület műszaki ós költségvetési problémáit ismerteti. A legújabb külföldi tapasztalatok alapján (Grenoble, Coblenz) épített épületben négyemeletes különálló raktárrész van: ennek északi oldala ablaktalan, s egyelőre 13 500 m van belőle beállványozva: két felső emeletét a növekedés számára tartják üresen. Ezt ós a pincében elhelyezett kompaktus rendszerű állványzat befogadóképességét is beszámítva, a levéltár 24 km anyag befogadására alkalmas. E két évfolyamban különben még három további levéltár megnyitásáról szóló beszámolót is találunk: 1959 májusában törtónt meg az egy régi kolostorépületben elhelyezett ravennai (XIX : 2.), 1960 májusában az arezzoi (XX : 2.), júliusában a pesaroi állami levéltár új épületeinek (XX : 3.) felavatása. A ravennai megnyitáson GIUSEPPE PLESSI igazgató megnyitó beszéde ad részletes ismertetést a levéltár anyagáról (1512 utáni városi levéltár — a korábbi ugyanis a ravennai csata alkalmával elpusztult —, középkörig visszanyúló közjegyzői levéltár, a Romagnát igazgató pápai ós a napóleoni korban francia—osztrák stb. megszálló hatóságok iratai, az 1849. évi forradalmi Romagnai Köztársaság, majd az egységes olasz állam helyi szerveinek 1919-ig beadott iratai). A megnyitás össze volt kötve a romagnai Risorgimentót tárgyaló ülésszakkal, ugyanúgy, mint ahogy az arezzoi levéltár megnyitása az olasz levéltárosok IX. kongresszusával (utóbbit azonban a folyóirat nem ismerteti). GIAN GALEAZZO SCOKZA cikke az új épületbe költözött tartományi közigazgatás másfél km vasállványzat beépítésével levéltári célra átalakított épületében most megnyitott Pesaroi Állami Levéltárat ismerteti; ez tartalmazza részint a tartományi történeti levéltárat 1500—1860 közöttről; ehhez járulnak még különböző helyi, világi ós egyházi szervek (utóbbiak között a „Pontificio Collegio Germanico et Ungarico deli* TJrbe") iratai, anyakönyvek, közjegyzői irattárak: összesen 15,5 ezer raktári egység. 17 Levéltári Közlemények XXXII. Y \