Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Kővágó László: Izvesztija na Darzsavnite Arhivi, 2–3. (1958–1959) / 250–251. o.
250 Folyóiratszemle levéltárak között. Ismerteti az iratok két központi és 12 kerületi állami levéltár közötti felosztásának elveit és problémáit. Részletesen kitér a kapitalista ós szocialista korszak iratainak elhatárolására, ismerteti ennek a munkának a gyakorlatban felmerült problémáit^ s ezekkel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedik, hogy az elhatárolás alapjául az 1944 szeptember 9-cel bekövetkezett tényleges változások — nem pedig az uralomváltozás — időpontját kell tekinteni. KUZMANOVA cikkének tanúsága szerint a bolgár levéltárosok az „elhatárolás" problémájában több tapasztalattal rendelkeznek, mint magyar kartársaik, s ez az a terület, ahol a nagyobb múltra visszatekintő, gazdagabb tapasztalatokkal rendelkező magyar levéltárügy, a rövidebb múltra visszatekintő bolgár levéltárügy mennyiségre kevesebb tapasztalatainak egy részét a maga részére hasznosíthatja. Esetleg olyan formában is, ahogyan a bolgárok igyekeztek tanulni a magyar levéltárügy gyakorlatából, amikor az Izvesztija harmadik cikkeként BAKÁCS ISTVÁN: A családi levéltárak rendezésének irányelvei c. tanulmányát publikálták. A kötet negyedik cikkében GOSEV IVÁN az egyik legrégibb bolgár oklevél, a rilai kolostor 1378-ból származó adománylevelének eredetiségét vitatja. A közölt dokumentumok közül magyar vonatkozásai miatt érdeklődésre tarthat számot a SISMANOV D. IVÁN akadémikus fondjából válogatott levelezés. Ebben több levélváltás anyagát találjuk a bolgár akadémikusnak Munkácsy Bernát, Kunos Ignác és Germanus Gyula magyar nyelvtudósokkal folytatott levelezésébői. A bírálat és ismertetés rovatban egy nagyobb cikk jelent meg, amely egy történelmi munka fordításával kapcsolatos problémákat elemez. A kötet „tudományos információi" szovjet, csehszlovák, bolgár ós egyiptomi levéltárak munkájáról adnak áttekintést. Összegezésül: a bolgár folyóirat szerkesztői jó úton járnak, amikor egyrészt a levéltárt an időszerű problémáinak feldolgozására, másrészt értékesebb dokumentumok publikálására összpontosítják figyelmüket. Kővágó László IZVESZTIJA NA DARZSAVNITE ARHIVI Minisztersztvo na vatresnite raboti, Otdel ,,Darzsaven arhiv". Szófia. 2 — 3. (1958-1959.) A bolgár Belügyminisztérium Levéltári Osztálya évkönyvének második ós harmadik számában folytatja azt a munkát, amelyet „alapvető feladatként" állított maga elé, hogy „közzétegye a bolgár történelem meghatározott kérdéseinek dokumentumait, valamint ismertetéseket és közleményeket publikáljon az értékes fondokról és dokumentumokról". Folytatja továbbá annak a feladatnak teljesítését is, amelyet úgy jelölt meg, hogy „rendszeres segítséget nyújtson a levéltári intézményeknek a dokumentumokkal végzett munka megszervezésében, közreműködjék a pozitív tapasztalatok népszerűsítésében és a levéltári munka módszerének egységesítésében". Amint a fenti idézetek is mutatják, a Levéltári Osztály az évkönyv elsődleges feladatának a forráspublikációt ós a levéltári anyag ismertetését tekinti, míg a levéltári munka elvi vonatkozásainak feldolgozását kisebb mértékben tekinti feladatának. Az évkönyv 1958-ban ós' 1959-ben megjelent számainak tartalma szintén ezt tükrözi. A 2. szám 11 íven, a 3. szám 17,5 íven túlnyomórészt dokumentumokat publikál, illetve ismertet. Az évkönyvnek a következő állandó rovatai vannak: cikkek, dokumentumok, levéltári fondok és dokumentumok áttekintése, bírálat ós bibliográfia, közlemények. A 2. szám két cikket közöl. Az egyik szerkesztőségi cikk ós címe: A BKP hetedik kongresszusának határozatai és az állami levéltárak feladatai. A cikk a levéltárak előtt álló legfontosabb feladatokként a levéltári gyakorlat tanulmányozását és elméleti megvilágítását, valamint a levéltárakban őrzött rendezetlen fondok rendezésének meggyorsítását jelöli meg. PEJKOV IVÁN Gyorsítsuk meg a levéltári fondok tudományos -technikai feldolgozását címen írt cikket. A 3. számban megjelent cikkek is elsősorban mozgósító jellegűek. Szerkesztőségi cikk ír az állami levéltáraknak az ötéves terv idöelőtti befejezéséért indított népmozgalom számára nyújtott segítségéről, míg másik két cikk a levéltári anyag felhasználásának, illetve a levéltári leltárak készítésének problémáival foglalkozik.
