Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Schmidt Ádámné: Der Archivar, Jg. XII–XIII. (1959–1960) / 244–247. o.

244 Folyóiratszemle DER ARCHIVAR Mitteilungsblatt für deutsches Archiywesen. Im Auftrage des Vereins Deutscher Archivare hrsg. vom Staatsarchiv Düsseldorf. Jg. XII-XIII. (1959-1960.) A nyugatnémet levéltáros egyesület jól szerkesztett, tematikailag szóleskörű tájékozódási lehetőséget biztosító folyóirata az elmúlt két esztendőben is megmaradt azon tematikai keretek között, melyeket már előző évfolyamainak ismertetése során is megfigyelhettünk. Nagy súlyt fektet tehát a decentralizált nyugatnémet levéltárak munkáját szakmailag egységesíteni hivatott, a tapasztalatcsere széles lehetőségeit biztosító szakmai összejövetelek ismertetéseire, a levéltárakat érintő különböző rendeletanyag ismertetésére, a levéltárosi érdekek védelmére s újabban — egyre inkább — technikai problémák tárgyalására is. A ket évfolyamban e feladatoknak megfelelően nagy súllyal szerepelnek az 1950. és 1960. évben tartott nyugatnémet levéltáros-napok előadásainak és eseményeinek ismertetései. Az 1959-ben Osnabrückben megtartott 37. levéltárosnap ünnepélyes keretek ' között zajlott le. Az Archivar XII : 3. számában ebből az alkalomból Th. PENNERS Osnabrück városáról ós annak levéltáráról közöl cikket, a XII: 4. szám leközli G. W. SANTE elhangzott megnyitó beszédét, a levéltárosnapok ós a velük kapcsolatos rendezvények, közös kirándulások programját. A jubileumi levéltárosnapok (1899-ben tartották ui. az első ilyen összejövetelt a német levéltárosok) főtémája a levéltárakban őrzött térképek tárolásának és felhasználhatóságának problémája volt. Az elhangzott referátumok közül a folyóirat ugyanebben a számában néhány teljes egészében közlésre került („Die Karte als Archivale" FRANZ ENGELtöl, „Zur Systematik der Kartenordnung" ERNST PiTZ-töl, „Gegenwartsprobleme der archivarischen Unterbringung von Karten und Plänen" E. KRAUSEN-től). Ezek a referátumok bepillantást engednek a német térképgyűjteményekkel kapcsolatos kérdésekbe, valamint az ott kialakult, ill. kialakulás alatt álló tárolási módokba, ós mint azt a más folyóiratokban is ezután kialakuló vitákból láthattuk, kétségtelenül felkeltették az érdeklődést a történeti .térképekkel kapcsolatos problémák iránt. Az Essenben tartott 38. német levéltárosnap alkalmából HERMANN SCHRÖTER az esseni városi levéltár történetét és jelenlegi állapotát ismerteti (XIII : 2 —3.). A levéltáros napon elsősorban a gazdasági, üzemi levéltárak problémáit vitatták meg. A folyóirat ezzel kapcsolatban közli a főreferátumokat, így HELMUT CROON tollából a Ruhr-vidék strukturális változásairól és ezeknek a levéltárakra gyakorolt hatásairól ós ARTHUR ZECHEL-től az üzemi levéltárak elméletének -alapkérdéseiről írott cikket (XIII : 4.). Beszámolót közöl ezenkívül a folyóirat az 1958. évi rastatti délnémet levéltáros napokról (XII : 3., M. WELLMER): egy konkrét helytörténeti téma (a bádeni orgrófság városai) mellett egy másik előadás helytörténeti módszertani kérdésekkel foglalkozott. — Ugyanígy ismerteti az 1959. évi osztrák levéltárosnapokat (XII : 4„ G. VOLLMER): ennek legjelentősebb előadását, W. GoLDiNGER-nek az osztrák levéltár védelmi törvényről szóló referátumát közli is, a többiről (a tiroli tartományi levéltár, a tartományi levéltárak és a községi címerügy) csak rövidebb kivonatot ad. A levóltárosnapok anyaga mellett a két évfolyam másik súlypontját a stockholmi Nemzetközi Levéltáros Kongresszussal kapcsolatos beszámolók, referátumok alkotják. H. DAHM jól összeállított, részletes ismertetést közöl a kongresszusról, kivonatolja a referátumokat, ismerteti a vitákat, valamint a kongresszus határozatait is, kivonatosan kitérve a magyar küldöttek referátumára is (XIII : 4.). A folyóirat bő kivonatban közli a kongresszusra a nyugatnémet levéltárak részéről beküldött tájékoztatókat és referátumokat is.-Ezek elsősorban a németországi állami és gazdasági levéltárak helyzetét ismertetik. Teljes egészében került közlésre GEORG WILHELM SANTE „Német történelem, levéltárak, problémák" című tanulmánya, melyben szerző — híven korábbi álláspontjához*— ezúttal is a történettudomány szempontjából ítéli meg a levéltárügyet. A többi közlésre került tanulmány a birodalmi levéltár, a katonai levéltár, a külügyminisztérium politikai levéltára, az NSZK egyes szövetségi államainak levéltárai, a németországi zsidó levéltárak, a hamburgi, kölni, dortmundi gazdasági levéltárak, a Krupp Művek, a Siemens Művek stb. levéltárai történetéről és szervezetéről ad részletes és hosszú beszámolót (XIII : 2 — 3.). Számunkra különösen H. H. PHILIPPI beszámolója érdekes a Külügyminisztérium levéltáráról: a levéltár 3 „regisztratúra" között oszlik meg: a „régi" 1867 — 1920, a „középső" 1920 — 1932 közötti; az „új" 1932-től kezdve a nácirendszer külügyi