Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Kállay István: Az Osztrák Történetkutató Intézet munkájáról / 219–227. o.

Irodalom 221 és igazgatástörténetet, ami a jogtörténeti és diplomatikai módszer együttes, érvényesülését jelentette. Az oktatásban ekkorra alakult ki az a gyakorlat, mely a súlypontot a középkorra helyezte. Felmerült ugyan már ekkor is az újkori források tanulmányozásának fontossága, de*az Intézet arra az álláspontra helyezkedett, hogy a későközépkori oklevelek olvasásában való jártasság, a későközépkori paleográfia ismerete megfelelő gyakorlat után egyúttal a 16—17. századi forrásokban való eligazodást is jelenti.

6 Tudományos vállalkozások, vonatkozásában az „Intézet fénykorát" az 1894-ben megjelent „Habsburger Regesten" jelzi, valamint a „Regesta Imperii"-nek 1895-ben az Intézet által történt átvétele. Utóbbi azóta is az Intézet kiadásában jelenik meg. Az 1900-ban megjelent „österreichische Urbare" az Akadémia vállalkozása volt ugyan, de túlnyomórészt szintén az Intézetben, az Intézet tagjai által készült. Az Intézet Közleményei ebben az időszakban rendszeresen ós nagy terjedelemben jelentek meg. | Az Intézet könyvtára, oklevél-, facsimile- és pecsétgyűjtemónye ekkor épült ki. A művészettörténeti oktatás ekkor nyert nagyobb teret. Mindezek alapján az Intézet 50 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen — Emil Ottenthal volt akkor az igazgató — megállapíthatták, hogy az Intézet az alapításakor kitűzött célt elérte. Hangoztatták, hogy az Intézet munkájának az egész Monarchia szempontjából nagy jelentősége van, mert összekapcsolja a németül és nem németül beszélő kutatókat. A Monarchia bukása után az Intézet nehéz helyzetbe került. A két hábortí közötti korszak, amikor az Intézet a kultúr- ós szellemtörténet felé tolódott el, az Intézet történetében stagnálást jelent. Az Intézet korábban megkezdett kiadványsorozatai csaknem teljesen leálltak, az intézeti előadásokat redukálták, az Intézet gyűjteményeit elhanyagolták, új szerzeményekkel nem gyarapították. A rendezetlenség miatt a meglevő anyag is nagyrészt használhatatlan lett. 1935-ben a római filiale Osztrák Kultúrintózetté alakult át, ezzel gyakorlatilag elveszett a Történetkutató Intézet számára. A második világháború után 1945. május 1-ón Leo Santifaller vette át az Intézet vezetését. Ekkor kapta vissza az Intézet az „Institut für österreichische Geschichtsforschung" nevet, melyet az Anschluss után a nácik „Institut für Geschichtsforschung und Archivwissenschaft in Wien"-re változtattak. 1945—46-ban tartották a háború utáni első előkészítő tanfolyamot, mely a 44. volt az Intézet történetében. A háború után az Intézet szorosabb együttműködésre törekedett a Tudományos Akadémiával. A Haus-, Hof- und Staatsarchivval való kapcsolatot biztosította, hogy 1945 szeptemberétől kezdve a Staatsarchiv igazgatása és az Intézet vezetése egy kézbe került. Az Intézet és a Staatsarchiv közötti jó együttműködés 1955 után, amikor a Staatsarchiv 'vezetését Gebhard Rath vette át, még jobban elmélyült. Az Intézet működésének célja és szervezete főbb vonásaiban 1854 óta nem sokat változott.

7 Az Intézet ma is mint a Bölcsészettudományi Karral összekötött, az Oktatásügyi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt intézmény, működik. Szervezeti, oktatási, működési alapelveit az 1946-ban jóváhagyott, 1954 és 1957-ben kiegészített statútum szabályozza." E szerint az Tntézet célja az osztrák történeti kutatások előmozdítása és azoknak a hallgatóknak megismertetése a történeti források kezelésével, tudományos alkalmazásával, akik történeti kutatásokra hajlandóságot mutatnak. További feladata szakemberek képzése levéltárak, múzeumok s az állami műemlékvédelem részére. Az intézeti oktatás 3 évig tart: ebből 1 óv előkészítő év, 2 óv az un. „főkurzus". A tanév a rendes egyetemi évekkel esik egybe. Az előkészítő tanfolyamon való részvétel nincs korlátozva; a jelöltek év elején jelentkezhetnek az Intézet vezetőségénél. Az előkészítő év kötelező tárgyai: I. félév : Osztrák történeti források ismerete, gyakorlattal. Heti 2 óra. Latin paleográfia. Heti 5 óra. II. félév: Osztrák történeti források ismerete, gyakorlattal. Heti 2 óra. 6 A. LhoUky i. m. 236. old. 7 Leo Santifaller i. m. 16. old. 8 Statuten des Instituts für öst. Geschichtsforschung. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, 2258/1959. sz.