Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Kállay István: Az Osztrák Történetkutató Intézet munkájáról / 219–227. o.

222 Irodalom Latin paleográfia. Heti 5 óra. Újkori paleográfia. Heti 2 óra. Középkori és újkori kronológia. Heti 2 óra. Ezeken kívül ajánlott művészettörténeti előadások látogatása is. Az előkészítő év végén következik a rendes tagok felvétele. A felvételi vizsgára az érintett év június 15-ig kell az Intézet vezetőségénél jelentkezni. A felvételnél alapvető feltétel, hogy a jelentkező legalább 5 félévet lehallgatott légyen az egyetemen, és elsősorban történelemmel foglalkozzék. Igazolni kell egy történeti proszemináriumon és szemináriumon való részvételt és egy nagyobb szeminárumi munka elkészítését. Jogászoktól jogtörténeti államvizsgát és a jogtörténeti szeminárium látogatásának igazolását követelik meg. Mivel az Intézet látogatása a hallgatókat teljesen igénybe veszi, ajánlott a doktori disszertációt a jelentke7Ós előtt lezárni. Az előkészítő év után vizsgán dől el az Intézetbe való felvétel. A felvételi vizsga az alábbi tárgyakból áll: 1. osztrák történelem, 2. alkotmánytörténet, egyházi jogtörténet, A 3. latin paleográfia, 4. kronológia, 5. egy latin és egy francia szöveg fordítása. A vizsgabizottság — a tárgyak megoszlásának megfelelően— 3—4 professzorból áll. Külföldi jelölteknél, akik nem a történelmet tekintik főtárgyuknak, az Intézet a vizsga anyagát megváltoztathatja. Olyan jelöltek esetében, akik már doktoráltak, különös tudományos teljesítményt mutattak fel vagy alapos előképzettséggel rendelkeznek, eltekintenek az előkészítő évtől és a felvételi vizsgától, illetve a vizsgát egyes tárgyakra korlátozzák (paleográfia, kronológia stb.). A rendes tagok felvételéről, ha a vizsgán megfeleltek, az Intézet oktatói karának javaslata alapján az Oktatásügyi Minisztérium dönt. A rendes tagoknak — akiknek száma kurzusonként ötre van korlátozva — az egyetemen be kell iratkozva lenniük. Abban az esetben, ha az illető már államvizsgát, doktori vizsgát tett, elég, ha az intézeti tanulmányok idejére mint rendkívüli hallgató iratkozik be az egyetemre. A rendes tagok a tanulmányok ideje alatt évenként megállapított összegben ösztöndíjat kapnak. Az Intézet oktatói kara — esetenként — egyes jelölteknek mint „rendkívüli tagoknak" is engedélyezheti az Intézet előadásainak látogatását, illetve a gyakorlatokon való részvételt. Alapvető követelmény azonban, hogy a rendkívüli tagok az egyetemen mint rendkívüli hallgatók be legyenek iratkozva.

9 A felvétel után minden rendes és rendkívüli tag köteles rendszeresen részt venni az Intézet tanrend szerinti előadásain és gyakorlatain. Rendes tagok számára összeegyeztethetetlen, hogy az intézeti tagság ideje alatt tanári próbaóvet végezzenek, vagy alkalmazásban álljanak. Rendkívüli tagok esetében lehetséges, hogy a hallgató valamilyen intézménynél alkalmazásban álljon. Tartományi levéltárak küldenek olyan hallgatókat az Intézetbe, akik tanulmányaik alatt a levéltártól rendes fizetést kapnak; ennek fejében kötelesek — tanulmányaik végzése mellett -— esetenként a tartományi levéltárnak kutatásokat végezni. Volt az Intézetnek olyan hallgatója is, aki — mint levéltári alkalmazott — az intézeti órák hallgatása miatti munkaidő kiesést túlórák keretében volt köteles ledolgozni. Az Intézet elvégzése után fennáll annak a lehetősége, hogy a hallgató más levéltárba menjen, mint amelyik tanulmányait finanszírozta: a gyakorlatban azonban erre nem lehet példát látni. Az Intézet tagjai, ha kötelezettségeiket nem teljesítik, vagy nem felelnek meg a követelményeknek, tagságukat elveszthetik. A tagság megvonásáról rendkívüli tagoknál az Intézet oktatói kara, rendes tagoknál az Oktatásügyi Minisztérium dönt. A kétéves főkurzus alatt a rendes tagok az „Osztrák Történetkutató Intézet rendes tagja", a rendkívüli tagok az „Osztrák Történetkutató Intézet rendkívüli tagja" címet viselhetik. Akik az Intézet záróvizsgáját sikeresen letették, életük végéig használhatják az „Osztrák Történetkutató Intézet tagja" címet. Az Intézetnek rendes és rendkívüli tagjain kívül vannak tiszteletbeli és pártoló tagjai is. Kiváló tudósok az oktatói kar javaslatára az Intézet tiszteletbeli tagjaivá nevezhetők ki. Számuk legfeljebb 30 lehet. Azok a személyek, akik az Intézetet pénzügyileg támogatják vagy támogatták az „Intézet pártfogója" címet kaphatják meg. A tiszteletbeli és pártoló tagság — a cím viselésén kívül — semmiféle jogot vagy kötelezettséget nem jelent. 9 Rendkívüli tagként látogatta az Intézetet évi 800 frt. ösztöndíjjal 1875. január 1-től Károlyi Árpád. 1883—85 között rendkívüli tagként szerepelt Győry Árpád.