Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Kállay István: Az Osztrák Történetkutató Intézet munkájáról / 219–227. o.

Irodalom 219 részt nem vett megye és város tanácsköztársasági helytörténetét. Ezt a kétségtelenül hatalmas vállalkozást célszerű lenne központi irányítás alá helyezni, és biztosítani kellene a tervszerű munka, az anyagi eszközök és a kiadás minden feltételét. Tulajdonképpen máris történtek kezdeményező lépések ilyen irányban, amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia ötéves terve egyik fő feladatként jelöli meg a Tanácsköztársaság történelmének komplex feldolgozását, és a feladat ellátására máris alakult egy munkabizottság. Mégis ennek a bizottságnak a munkatervéből úgy tűnik, mintha egyes fontos kérdések— elsősorban a helytörténetírásra gondolok — megfelelő gondozás nélkül maradtak volna. Célszerű lenne talán — már annak a jogán is, hogy az eddigi kötetek többségükben levéltárosok kezdeményezésére, többnyire levéltárosok közreműködésévél, de feltétlenül a levéltárak intenzív támogatásával jelentek meg — ismételten felmérni azt, hogy mit tehetnének a levéltárak ennek a kétségkívül nagy tudományos feladatnak a megoldása érdekében. Szűcs László AZ OSZTRÁK TÖRTÉNETKUTATÓ INTÉZET MUNKÁJÁRÓL Az Osztrák Történetkutató Intézet (Institut für österreiehiscrie Geschichtsforschung) nem teljesen ismeretlen a magyar tudományos közvélemény előtt. Egyes kiadványai, működésével kapcsolatos általánosabb jellegű kérdések nálunk is ismeretesek. Az Intézet munkájának részletes és behatóbb ismertetésére azonban a magyar szakirodalomban még nem került sor. E sorok írója — aki abban a kedvező helyzetben van, hogy az Intézet működését nemcsak a rendelkezésre álló irodalom, hanem saját tapasztalatai alapján, az Intézet életében tevékenykedve, ismerheti meg — ezt a feladatot szeretné az alábbiakban megoldani: ismertetni ós áttekinteni az Intézet szervezetét, tudományos munkáját és különös hangsúllyal a tudományos utánpótlás — ezen belül a levéltároskópzós — terén kifejtett tevékenységét. Az ehhez nyújtott segítségért ezúton is köszönetet mond Dr. Gebhard Rathnak, az österreichisches Staatsarchiv főigazgatójának és Dr. Leo Santifaller professzornak, az Intézet igazgatójának, akik számára az Intézet látogatását, munkájának tanulmányozását lehetővé tették. Az Osztrák Történetkutató Intézet 1854-ben létesült. Megalapítását az a gyakorlati szükséglet tette időszerűvé, hogy egyre nehezebb volt a történelem tanításához ós a történelemkutatáshoz megfelelő szakembereket találni. Az Intézet megalapításának gondolata már korábban — 1851-ben — felmerült,

1 megvalósítása azonban még néhány évet igénybe vett. Az Intézet megalapításakor a kultuszminisztériumot a történetkutatás ós oktatás szükségletei mellett politikai szempontok is vezették. Amint azt Helfert kultuszminisztériumi államtitkár — maga is aktív történetíró — megfogalmazta: „Szükséges a birodalom egészéből tehetségek összegyűjtése, akik különben a nemzeti törekvések befolyásának érvényesülése miatt a történeti kutatás helyes céljától eltérnének ós csupán politikusok lennének."

2 Az Intézet azzal a kettős céllal alakult, hogy egyrészt meghatározott történeti anyag ós segédtudományok elsajátítását, másrészt a tudományos történelemkutatás módszereinek megismertetését biztosítsa. Az Intézet egyetemi intézetként alakult, mely ugyanakkor a történeti segédtudományok főiskolája és történettudományi kutatóintézet is volt. A fenti célok elérésére az Intézet 1854-ben a következő tárgyak oktatását kezdte meg:

3 N \ - • • 1 1851. március 29-ón a kultuszminiszter magához kórette Albert Jägert, és közölte vele, hogy egy intézetet tervez alapítani,. . .„um endlich eine Schule für Bearbeitung der österreichischen Geschichte zu begründen durch Anleitung junger Leute, die Neigung und Befähigung besitzen, sich mit Geschichtsforschung zu befassen.

5

' Idézi: Alphons Lhotsky : Geschichte des Instituts für öst. Geschichtsforschung. Wien 1954. 20. old. 2 Helfert kultuszállamtitkár előterjesztése a császárhoz, 1853. szept. 14-én. Idézi A. Lhotsky : i. m. 25—26. old. — Helfert a továbbiakban még a következőket írja: ,,Eine sorgfältige Pflege der Geschichte an allen Lehranstalten des Kaiserstaates welche die Bestimmung haben, zu Berufsstudien hinüberzuleiten, ist sowohl in wissenschaftlicher wie auch in politischer Beziehung ein unabweisbares Bedürfnis geworden." 3 Statut des Instituts für öst. Geschichtsforschung. 1854.