Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Szűcs László: Tanulmány- és dokumentumkötetek a Magyar Tanácsköztársaságról / 215–219. o.

Irodalom 215 iratanyagot tesznek közzé a levéltárak a Szovjetunió népei történetének feudális ós kapitalista, 440 kötetnyit pedig szocialista időszakáról. * Az SZKP XX. Kongresszusa, az azóta eltelt fél évtized tanúsága szerint hatalmas impulzust adott a Szovjetunió, az egész szocialista tábor népgazdaságának, anyagi és kulturális fejlődósének fellendüléséhez. A személyi kultusz és a dogmatizmus elleni fellépése a marxista társadalomtudomány, a materialista történettudomány íVj fellendülésének alapját vetette meg. A szovjet történész-levéltárosok, helyesen mérve fel a XX. Kongresszus őket illető útmutatását, hozzáláttak a levéltáraknak a történettudomány fejlődéséhez alapanyagul szolgáló forráspublikációs munkájának nagyarányú felfejlesztéséhez. Az archeográfiai munka most már végérvényesen első helyre került a törvényileg is „tudományos intézetek"-nek elismert szovjet levéltárak munkaterveiben. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió levéltárainak fejlődése e vonatkozásokban is fő vonásaiban, alapvonalaiban a jövő fejlődés útját, biztató távlatait mutatja a szocialista tábor országainak levéltárai számára, így a mi számunkra is. GyÖrffy Sándor TANULMÁNY- ÉS DOKUMENTUMKÖTETEK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL Összegyűjtve a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére megjelent köteteket, valóságos torony keletkezett az íróasztalomon a különböző kiadványokhól. összesen 16 kötet és füzet az évforduló terméke: ezek közül három a Tanácsköztársaság központi igazgatásának egy-egy ágazatával foglalkozik, 13 pedig helytörténeti vonatkozású. Más szemszögből nézve ezt a gazdag termést: négy kötet elsősorban iratpublikáció jellegű, 12 kötet pedig főleg tanulmánygyűjtemény — bár az utóbbiak közül szinte valamennyi közöl (facsimilében, vagy nyomtatásban) forrásokat is. Meg kell jegyezni azonban, hogy e számba csupán azok az újabban megjelent tanácsköztársasági vonatkozású kiadványok számítanak bele, amelyek közvetlenül levéltári anyagra támaszkodnak, illetve amelyeknek összeállításában levéltárosok is részt vettek. Ugyancsak figyelmen kívül hagytam ez alkalommal — természetszerűleg — azokat a dokumentum- ós tanulmányköteteket, amelyek ismertetésére a Levéltári Közleményekben már korábban sor került. így is rendkívül gazdag anyagról számolhatok be — s mindenekelőtt arról, hogv a magyar történettudomány művelői milyen nagy szeretettel ápolják az első magyar proletárállam emlékeit. Eátórve az egyes művek ismertetésére, első helyen „A Magyar Vörös Hadsereg 1919"

1 című dokumentumkötetről kell szólnom, amely már a témája jelentőségénél fogva is kiemelkedik a gyűjteményből. A közölt forrásanyag alapján az olvasó plasztikus képet kap a Vörös Hadsereg szervezéséről, életéről, a Tanácsköztársaság döntő katonai eseményeiről: a májusban bekövetkezett katonai fordulatról, a diadalmas északi hadjáratról, a katonai vonalon is szervezkedő ellenforradalmárok tevékenységéről, a Vörös Hadsereg tiszántúli hadműveleteiről és a katonai összeomlás okairól. A közzétett rendkívül gazdag iratanyag túlnyomó része most jelent meg először nyomtatásban, s így nemcsak a kérdés iránt általánosságban érdeklődő olvasó, de a történettudomány művelői számára is érdekes és értékes anyagot nyújt. A dokumentumok az események kronológiáját követő négy nagy fejezetben, ezen belül számos alfejezetre tagoltan, de lényegében időrendben helyezkednek el a kötetben. Az egyes dokumentumokhoz értékes, a tájékozódást nagy mértékben megkönnyítő jegyzetek fűződnek. Különböző mutatók is elősegítik a kötetben való eligazodást. Liptai Ervinnek, a gazdag forrásanyagra támaszkodó bevezető tanulmánya az eddigieknél részletesebb, jó összefoglalását nyújtja a Tanácsköztársaság katonai eseményeinek. A tanulmány élvezetes olvasmány mindenki számára, s a történész kutató figyelmét is számos új szempontra hívja fel. Csak sajnálni lehet, hogy a kötet összeállítójának nem volt módja arra, hogy a szomszéd államoknak a témára vonatkozó, nyilvánvalóan igen gazdag levéltári anyagát is felhasználja az iratok összeválogatásánál — illetve, hogy a Csehszlovákiai Központi Katonai Levéltár esetében is csak kis mértékben élt ezzel a lehetőséggel. 1

A Magyar Vörös Hadsereg 1919. (Válogatott dokumentumok). Bevezette; Liptai Ervin, összeállította: Hetes Tibor, Bp. 1959. 530 p.