Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Szűcs László: Tanulmány- és dokumentumkötetek a Magyar Tanácsköztársaságról / 215–219. o.

216 Irodalom A Tanácsköztársaság gazdasági szervező munkájának mind ez ideig szinte teljesen feldolgozatlan területéről ad átfogó képet a Központi Gazdasági Levéltár és a Szövetkezetek Országos Szövetségének gondozásában megjelent dokumentumkötet.

2 Bőséges forrásanyag található a kötetben nemcsak a mások által is feldolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezeti problémáról, hanem a Tanácsköztársaság kevésbé ismert fogyasztási és értékesítő szövetkezeteiről, az Országos Központi Hitelszövetkezet munkájáról és a kisipari termelőszövetkezetekről is. Mégis a kötet legjobban kimunkált része — ezt egyébként a kérdés fontossága is igazolja — a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló fejezet. A közölt dokumentumok alapján az olvasó képet kap a Tanácsköztársaság nehéz gazdasági, közellátási problémáiról s áldozatos szervező munkájáról. A szövetkezeti demokrácia elveinek kidolgozása és alkalmazása, a nehézségek humánus megoldása, az egyes szövetkezetekben elért szép eredmények dokumentumai mellett őszinte kép tárul az olvasó elé a szövetkezeti politikában elkövetett hibákról is, amely hibák nagy mértékben hozzájárultak a proletárdiktatúra belső bázisának meggyöngüléséhez és vógsősoron bukásához. Az egyes dokumentumok tematikai csoportokban, ezeken belül pedig időrendben helyezkednek el a kötetben. A legszükségesebbre korlátozott jegyzeteken kívül név-, hely- és tárgymutatók könnyítik meg a dokumentumok és a kötet használatát. A bevezető tanulmány rövid összefoglaló képet nyújt a Tanácsköztársaság egész szövetkezeti politikájáról. Az előszóban Nyers Rezső, a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnöke, a kötet tudományos értékét ós nagy politikai jelentőségót móltatja. Szép kötet jelent meg á Párttörténeti Intézet gondozásában a Tanácsköztársaság művelődéspolitikájáról,

3 észrevehetőleg azzal az igénnyel, hogy teljes képet nyiíjtson a témájáról. Ezt a vállalt feladatot a sajtóanyag, illetve a nyomtatásban megjelent dokumentumok tekintetében lényegében sikerült is megoldani. Nem mondható el ugyanez a levéltári anyag tekintetében, amennyiben csak igen korlátozott mértékben került sor az ilyen jellegű dokumentumok felhasználására. Ennek ellenére — elsősorban —- a kutató értékes, sőt azt lehet mondani, nélkülözhetetlen anyagot kapott kézhez ezzel a kötettel. A szerkesztők összegyűjtötték ós tematikai csoportokban publikálták a Tanácsköztársaság művelődéspolitikai rendeleteit. Ez az anyag azonban csak mintegy felét foglalja le a kötetnek, a másik felét értékes függelékek és mellékletek alkotják. A függelékben levéltári ós sajtóanyag alapján közölt egykorú művelődóspolitikai cikkek, tanulmányok és összefoglaló jelentések szemelvényei találhatók, míg a mellékletben alapos jegyzetanyag, eseménynaptár, igen részletes szakbibliográfia és a Tanácsköztársaság idején vagy az emlékének megörökítése céljából készült fontosabb képzőművészeti alkotások jegyzéke, valamint a Művészeti Direktórium vásárlásairól készített összeállítás foglal helyet. A gazdag, de rendkívül szerteágazó anyagban való eligazodást sajnos nem kellő mértékben könnyítette meg a kissé szűkszavú tárgymutató. A bevezető tanulmány a Tanácsköztársaság művelődéspolitikai intézkedéseinek rövid foglalatát nyújtja, valamint az anyag összegyűjtésénél ós elrendezésénél követett szempontokról ad tájékoztatást. — Visszatérve azonban a Tanácsköztársasági művelődéspolitika levéltári forrásainak kérdéséhez, szinte érthetetlen, hogy a szerkesztők miért nem merítettek bővebben a Közoktatásügyi Népbiztosság épségben fennmaradt Művészeti Osztályának igen gazdag forrásanyagából. Ennek az anyagnak az értékéről e helyütt nem kívánok bővebben szólni, csupán utalok a Kiss Dezső összeállításában, igen szerény formában (sokszorosításban) megjelent dokumentumpublikációra.

4 Úgy gondolom, az ebben közölt források mindenkit meggyőznek a fennmaradt iratok mielőbbi, méltó formában való publikálásának a szükségességéről. A Tanácsköztársaság központi igazgatásának néhány ágazatát bemutató kötetek anyagát értékesen ^egészítik ki az első magyar proletárállam életének helytörténetét bemutató kiadványok. Ezek sorában előkelő helyet foglal el a Hajdú-Bihar megyében kiadott forráspublikáeió.

5 A királyi román csapatok betörése következtében a megyében 2 A Szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Iratok a Tanácsköztársaság szövetkezeti politikájához). Előszóval ellátta: Nyers Rezső. Bevezette: Jenéi Károly, Szigetvári István. Összeállította: Szigetvári István, Jenéi Károly, Füzes Iván. Bp. 1959. 377 p. 3 A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája (Válogatott rendeletek, dokumentumok, cikkek). Sajtó alá rendezte: Petrák Katalin, MileiOyÖrgy. Bp. 1959. 381 p. 25 t. 4 A Magyar Tanácsköztársaság képzőművészeti élete. Szerkesztette: Kiss Dezső ós Németh Lajos. Összeállította: Kiss Dezső. Bp. 1960. 218 p. 6 A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919 (Dokumentumgyűjtemény). Előszóval ellátta: Gádor Ferenc, összeállította: Komoróczy György, Fehér András, Gazdag István, Farkas Dezső. Debrecen 1959. XXXII. 600 p. 14 mell.