Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Győrffy Sándor: A szovjet archeográfia fellendülése az SZKP XX. Kongresszusa után / 209–215. o.

Irodalom 213 a hátországban a háború nehéz éveiben. A sorozat első kötete már el is készült és befejezés­hez közeledik a további kötetek dokumentumanyagának feltárása és szerkesztése is. Az 5 éves terv kiegészítéseként megjelent továbbá „A nemzetközi proletárszolida­ritás történetéből" e. sorozat első három kötete. A sorozat hozzánk is eljutott első kötete: „A külföldi országok dolgozóinak harcos szolidaritása Szovjetoroszországgal 1917— 1922" 502, nagyrészt először publikált levéltári dokumentum közreadásával mutatja be a nemzetközi munkásosztálynak, a világ népeinek, a haladó értelmiségnek a fiatal szovjet állam megvédéséért folytatott sokoldalú harcát. E sorozat létrehozásában egyéb­ként a népi demokratikus országok történész-levéltárosai i& részt vesznek. Ily módon a gyűjtemények összeállítása során a szocialista országok levéltárosai együttműködésének új formája jött létre, ami a jövőben nyilván egyre szélesedni fog. Elkezdték továbbá Csehszlovákia, Bulgária, Románia ós Lengyelország történész-levéltárosaival együtt­működve dokumentumgyűjtemények összeállítását a szovjet—cseh és a szovjet—lengyel baráti kapcsolatokról, illetve Bulgáriának ós Romániának a török iga alól orosz segít­séggel törtónt felszabadításáról. Publikációk készülnek továbbá a szovjet—kínai ós a szovjet—indiai kulturális kapcsolatokról, megkezdődött az orosz—német és a szovjet-— német kapcsolatokat ismertető gyűjtemények, előkészítése — szintén a szovjet történész­levéltárosok külföldi kollégáikkal való együttmunkálkodása alapján. A Szovjetunió állami levéltáraiban folyó publikációs munka megszervezésének jellemző vonása, hogy együtt dolgoznak az ország más tudományos kutató intézményeivel, elsősorban az SZKP Marxizmus-Leninizmus Intézetével ós a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével. Az esetek többségében ez azt jelenti, hogy a levéltárosok végzik a dokumentumkötetek anyagának feltárását, újabban szerkesztését is, a többi intézmények képviselői pedig részt vesznek a sorozatok és kötetek szerkesztőbizottságá­ban, azaz lektorálásában. Vannak természetesen olyan sorozatok, pl.,, A Szovjethatalom dekrétumai", „Az OSZDMP Kongresszusai", stb., amelyet a Marxizmus-Leninizmus Intézete munkatársai készítenek; ezek elkészítéséhez az állami levéltárak munkatársai egyes dokumentumok feltárásával adnak segítséget, amit az újabban készülő kötetek szerkesztői előszavában mindig meg is említenek. Ha ez a segítség nagyobb mértékű, a kiadvány közös kiadványként jelenik meg, ez esetben a levéltárosok a szerkesztésben is részt vesznek. Meg kell még emlékezni ,,A Szovjetunió külpolitikájának dokumentumai" sorozat­ról, melynek az utóbbi években 4 kötete jelent meg és az „Oroszország külpolitikája (1801—1917)" sorozatról, amelynek első kötete szintén elkészült. Az állami levéltárak hozzáláttak továbbá a Szovjetunió munkásosztályának, szakszervezeti mozgalmának (az 1905—1960-as évekre kiterjedő időszakban) történetét bemutató átfogó sok-kötetes forráskiadvány dokumentumainak feltárásához — együtt­működve a Szakszervezeti Tanács speciális bizottságával. Jelentős munkát végeztek a szovjet levéltárosok a forradalom előtti időszak dokumentumainak kiadása terén is. A tárgyalt időszakban 88 forrásközlő kötet jelent meg a Szovjetunió népei történetének feudális ós kapitalista korszakáról, igen változatos tematikával. Az orosz feudalizmus történetére vonatkozó forrásanyagok közül újra hozzáláttak az oroszországi parasztmozgalmak története dokumentumainak közzétételéhez. Meg­jelent pl. a Pugacsov-féle parasztháborúról szóló forráskiadvány. (Gyűjteményes kötetek jelentek meg továbbá a gazdaságtörténet, a hadművészet, a tudománytörténet témaköré­ből. Ugyanakkor joggal állapítják meg egyes történészek, hogy a szovjet levéltárak ezen a téren még messze elmaradnak a lehetőségeikhez, illetve a feladataikhoz képest. Joggal hiányolják a mezőgazdaság, a kézműipar, a városfejlődés, a bányászat, a jobbágy­ság élete, a városi szegénység, a kül- és belkereskedelem, a belső telepítések stb. tör­ténetének témakörére vonatkozó forrásközléseket. 12 Az oroszországi kapitalista korszakból való kiadványok közül jelentős számú kötet a "munkásmozgalom történetét, az 1905-07-es forradalom történetét dokumentálja. Az első orosz forradalom történetét bemutató reprezentatív, össz-szövetségi sorozatban eddig 11 kötet jelent meg, amelyek átlag 800—900 újonnan feltárt dokumentumot közöl­nek. Ezenkívül nagyszámban adtak ki gyűjteményes köteteket az egyes köztársasági és területi levéltárak is az 1905—07. évi forradalomról: így pl. Ukrajna (három kötetben) Belo­russzia, a balti köztársaságok, a Kaukázuson-túli terület köztársaságainak levéltárai. A XIX. század 90­es éveinek parasztmozgalmaival kapcsolatos dokumentum­gyűjtemény megjelenésével kezdődött,az orosz parasztság kapitalizmuskori (1861—1917) életének, osztályharcának bemutatása is. 12 Isztorieseszkij Archiv 1960. 3. sz. 222. p. (oroszul) \ |

Next

/
Thumbnails
Contents