Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Győrffy Sándor: A szovjet archeográfia fellendülése az SZKP XX. Kongresszusa után / 209–215. o.

Irodalom 213 a hátországban a háború nehéz éveiben. A sorozat első kötete már el is készült és befejezéshez közeledik a további kötetek dokumentumanyagának feltárása és szerkesztése is. Az 5 éves terv kiegészítéseként megjelent továbbá „A nemzetközi proletárszolidaritás történetéből" e. sorozat első három kötete. A sorozat hozzánk is eljutott első kötete: „A külföldi országok dolgozóinak harcos szolidaritása Szovjetoroszországgal 1917— 1922" 502, nagyrészt először publikált levéltári dokumentum közreadásával mutatja be a nemzetközi munkásosztálynak, a világ népeinek, a haladó értelmiségnek a fiatal szovjet állam megvédéséért folytatott sokoldalú harcát. E sorozat létrehozásában egyébként a népi demokratikus országok történész-levéltárosai i& részt vesznek. Ily módon a gyűjtemények összeállítása során a szocialista országok levéltárosai együttműködésének új formája jött létre, ami a jövőben nyilván egyre szélesedni fog. Elkezdték továbbá Csehszlovákia, Bulgária, Románia ós Lengyelország történész-levéltárosaival együttműködve dokumentumgyűjtemények összeállítását a szovjet—cseh és a szovjet—lengyel baráti kapcsolatokról, illetve Bulgáriának ós Romániának a török iga alól orosz segítséggel törtónt felszabadításáról. Publikációk készülnek továbbá a szovjet—kínai ós a szovjet—indiai kulturális kapcsolatokról, megkezdődött az orosz—német és a szovjet-— német kapcsolatokat ismertető gyűjtemények, előkészítése — szintén a szovjet történészlevéltárosok külföldi kollégáikkal való együttmunkálkodása alapján. A Szovjetunió állami levéltáraiban folyó publikációs munka megszervezésének jellemző vonása, hogy együtt dolgoznak az ország más tudományos kutató intézményeivel, elsősorban az SZKP Marxizmus-Leninizmus Intézetével ós a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével. Az esetek többségében ez azt jelenti, hogy a levéltárosok végzik a dokumentumkötetek anyagának feltárását, újabban szerkesztését is, a többi intézmények képviselői pedig részt vesznek a sorozatok és kötetek szerkesztőbizottságában, azaz lektorálásában. Vannak természetesen olyan sorozatok, pl.,, A Szovjethatalom dekrétumai", „Az OSZDMP Kongresszusai", stb., amelyet a Marxizmus-Leninizmus Intézete munkatársai készítenek; ezek elkészítéséhez az állami levéltárak munkatársai egyes dokumentumok feltárásával adnak segítséget, amit az újabban készülő kötetek szerkesztői előszavában mindig meg is említenek. Ha ez a segítség nagyobb mértékű, a kiadvány közös kiadványként jelenik meg, ez esetben a levéltárosok a szerkesztésben is részt vesznek. Meg kell még emlékezni ,,A Szovjetunió külpolitikájának dokumentumai" sorozatról, melynek az utóbbi években 4 kötete jelent meg és az „Oroszország külpolitikája (1801—1917)" sorozatról, amelynek első kötete szintén elkészült. Az állami levéltárak hozzáláttak továbbá a Szovjetunió munkásosztályának, szakszervezeti mozgalmának (az 1905—1960-as évekre kiterjedő időszakban) történetét bemutató átfogó sok-kötetes forráskiadvány dokumentumainak feltárásához — együttműködve a Szakszervezeti Tanács speciális bizottságával. Jelentős munkát végeztek a szovjet levéltárosok a forradalom előtti időszak dokumentumainak kiadása terén is. A tárgyalt időszakban 88 forrásközlő kötet jelent meg a Szovjetunió népei történetének feudális ós kapitalista korszakáról, igen változatos tematikával. Az orosz feudalizmus történetére vonatkozó forrásanyagok közül újra hozzáláttak az oroszországi parasztmozgalmak története dokumentumainak közzétételéhez. Megjelent pl. a Pugacsov-féle parasztháborúról szóló forráskiadvány. (Gyűjteményes kötetek jelentek meg továbbá a gazdaságtörténet, a hadművészet, a tudománytörténet témaköréből. Ugyanakkor joggal állapítják meg egyes történészek, hogy a szovjet levéltárak ezen a téren még messze elmaradnak a lehetőségeikhez, illetve a feladataikhoz képest. Joggal hiányolják a mezőgazdaság, a kézműipar, a városfejlődés, a bányászat, a jobbágyság élete, a városi szegénység, a kül- és belkereskedelem, a belső telepítések stb. történetének témakörére vonatkozó forrásközléseket.

12 Az oroszországi kapitalista korszakból való kiadványok közül jelentős számú kötet a "munkásmozgalom történetét, az 1905-07-es forradalom történetét dokumentálja. Az első orosz forradalom történetét bemutató reprezentatív, össz-szövetségi sorozatban eddig 11 kötet jelent meg, amelyek átlag 800—900 újonnan feltárt dokumentumot közölnek. Ezenkívül nagyszámban adtak ki gyűjteményes köteteket az egyes köztársasági és területi levéltárak is az 1905—07. évi forradalomról: így pl. Ukrajna (három kötetben) Belorusszia, a balti köztársaságok, a Kaukázuson-túli terület köztársaságainak levéltárai. A XIX. század 90es éveinek parasztmozgalmaival kapcsolatos dokumentumgyűjtemény megjelenésével kezdődött,az orosz parasztság kapitalizmuskori (1861—1917) életének, osztályharcának bemutatása is. 12 Isztorieseszkij Archiv 1960. 3. sz. 222. p. (oroszul) \ |