Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - IRODALOM - Győrffy Sándor: A szovjet archeográfia fellendülése az SZKP XX. Kongresszusa után / 209–215. o.

212 Irodalom forradalmat orosz matrózok és katonák „exportálták" csupán ezekre a területekre, s hogy a helyi lakosság a mozgalomban nem vett részt.

10 A köztársasági és a területi állami levéltárak a szocialista építés kezdeteinek kérdéseire vonatkozóan is egész sor dokumentumgyűjteményt adtak ki. Az ezekben közzétett dokumentumok feltárják a pártszervezetek szerepót a szocialista gazdaság létrehozásában, ismertetik az ipar munkásellenőrzésének, majd államosításának megszervezését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az ország szocialista iparosítását. „A Szovjetunió iparának nacionalizálása" c. reprezentatív jellegű forrásgyűjteményt az Októberi Forradalom ós a Szocializmus Építésének Központi Levéltára munkatársai készítették. Ez a kiadvány publikálja a központi pártszervezetek, a legfelsőbb állami intézmények határozatait, rendeleteit, továbbá a helyi állami szervek, az üzemek egyes olyan dokumentumait, amelyek -megmutatják, hogyan valósultak meg a párt útmutatásai az ipar államosítása terén. A helyi levéltárak további 7 olyan dokumentumkötetet adtak ki, amelyek feltárják az adott köztársaság vagy terület vonatkozásában az ipar szocialista átszervezéséért folytatott harc történetét. • Kevésbé tekinthető még dokumentáltnak a szovjet szocialista mezőgazdaság fejlődósének bemutatása. ,,A szovjethatalom agrárpolitikája — 1917/1918" c. kiadvány egyrészt csak a kezdeti időszakot mutatja be, másrészt zömmel eddig is ismert, többször is közzétett anyagokat közöl, hiányzanak belőle éppen a néptömegek történelemformáló tevékenységének bemutatására alkalmas levéltári iratok. Az állami levéltárak számos forrásközlést jelentettek meg a helyi szovjet államhatalmi szervek kiépítéséről, a szocialista állam megteremtéséről. Ezekben a kiadványokban a különböző gyárak, vállalatok, falvak, szövetkezetek kollektíváinak gyűlésein hozott határozatok, továbbá ä munkások ós parasztok leveleinek, beadványainak közlésével adnak képet a dolgozó népnek a szocializmus megvalósításában játszott szerepéről. E gyűjteményekben helyet kaptak a közoktatás, egészségvédelem ós a szociális szolgáltatások helyi megszervezésére vonatkozó dokumentumok is (iskolák, óvódák építése, harc az analfabétizmus ellen, stb.), amelyek arról tanúskodnak, hogy a szovjethatalom az életszínvonal emelésére akkor is nagy figyelmet fordított, amikor még dúlt a polgárháború ós újjá kellett építeni az elpusztított népgazdaságot. A szovjet történészlevéltárosok a XX. Kongresszus utáni években továbbá számos olyan forrásgyűjteményt jelentettek meg, amelyek az ország különböző területem a népgazdaság helyreállításának időszakában végbement gazdasági és kulturális fejlődést tükrözik. ,,Áz irkutszki kormányzósági Népgazdasági Tanács — 1920—1923" <f. gyűjtemény képet ad az ipar történetének egy sor jellemző jelenségéről, a vállalatoknak a rentabilitás rendszerén alapuló tervgazdálkodásra való áttéréséről, az új gazdasági politikának az iparban törtónt megvalósításáról. A népgazdaság helyreállítására vonatkozó gyűjtemények csoportjához kapcsolódik az Októberi Forradalom és a Szocialista Építés Központi Állami Levéltára által kiadásra kerülő: ,,A Szovjetunió villamosításának lenini terve" c. sorozat. E 10 kötetre tervezett sorozat eddig megjelent 2 kötete a villamosítási terv kidolgozásának és megvalósítása kezdeteinek dokumentumait közli, feltárja a kerületi ós falusi erőművek építésének adatait. Megkezdődött a Szovjetunió szocialista iparosítása dokumentumainak feltárása és közzététele is. Az eddig megjelent 3 kötet megvilágítja az iparosítás kezdeti időszakát, a munkásosztály alkotó aktivitását az iparosítás során, a munkásosztály számának növekedését, a munkások szaktudásának fejlődését, anyagi helyzetük állandó javítását, kulturális színvonaluk emelkedését. Hiányosságként rója fel O. A. Belov, hogy a történeszlevóltárosok még nem ' aknázták ki a levéltárakat az ipari fejlődés bemutatására./„Pedig az állami levéltárak sok anyagot őriznek Ukrajna, Szibéria, az Ural és más területek ipari építkezéseiről. Az iparosítás egész folyamatát az ország összes alapvető körzeteire vonatkozóan tükröző dokumentumok közzététele a szovjet levéltárosok egyik legfontosabb feladata.

11 Az 1956-ban, a XX. Kongresszus után kidolgozott 5 éves forrásközlési tervet menetközben, a szükségleteknek megfelelően többször átdolgozták, kibővítették. így az állami levéltárak megkezdték egy 6 kötetes sorozat kiadását a második világháború történetéről. Ezek a kötetek ábrázolni fogják a Szovjet Hadsereg harcosainak, a partizánoknak hősi harcát a hitleri agresszió ellen, szocialista hazájuk védelmében. Dokumentálni fogják továbbá a szovjet munkásosztály, parasztság és értelmiség helytállását ^Uo. 11 Uo. *