Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Iratok a Gömbös-Hitler találkozó (1933. június 17–18.) történetéhez / 147–199. o.

Iratok a Gömbös—Hitler találkozó (1933. június 17—18.) történetéhez 165 A fogalmazványt Teleki gróf készítette, kózjelével látta el Apor báró, a politikai osztály vezetője, valamint Máriássy, a miniszter kabinetjének vezetője. Az átiratot 1933- augusztus 23-án Kánya miniszter írta alá, az irat elment augusztus 24-ón, a fogalmazványt augusztus 28-án helyezték irattárba. a) Az irat jelzése eredetileg: „Bizalmas", ez tintával áthúzva (Teleki). b) Eredetileg: „nézetem szerint a következő értelmű válasz volna adandó:", ez ceruzával áthúzva, föléje beírva az új szöveg (Máriássy). c) Eredetileg: „amellett", áthúzva és ceruzával beírva: „ezen elv mellett" (Máriássy). d) Eredetileg: „összeköttetésben", tintával áthúzva és föléje írva az új szó (Teleki). e) Tintával áthúzva: „felm" [erűit] (Teleky). f) Ceruzával betoldva: „az utazásról" (Máriássy). 9. 1933. június 19.

V Az NSDAP Külpolitikai Hivatalának jelentése a Gömbös—Hitler találkozó előzményeiről, a tárgyalások tartalmáról. Mint már röviden jelentettük, Gömbös magyar miniszterelnök, aki a „Führer" repülőgépén Münchenből Brückner főhadnagynak, a vezér képviselőjének, továbbá Schneider és Dietz uraknak kíséretében 10 óra 40 perckor ideérkezett, szombaton este látogatást tett a kancellárnál. A látogatás azoknak a tárgyalásoknak a folyománya volt, amelyeket a múlt hónapban Daitz követ vezetésével, a nemzeti szocialista párt külügyi hivatala képviseletében Magyarországra utazott küldöttség kezdett. A küldöttségnek az volt a feladata, hogy a Magyarországgal való teljesen zilált kereskedelmi viszonyokat ismét rendezze, ami meglepően gyorsan sikerült. E nagy iniciatívával és mindkét részről nagy jóakarattal véghezvitt kezdeményezés következtében, mely a gazdasági zűrzavar ellen irányult, úgy látszik megindult Európa délkeleti részének teljes újjáalakítása és mint Gömbös miniszterelnök látogatása mutatja, már megérlelte első ... T. Ház! A miniszterelnök urat valósággal üldözte a szerencse. Én ennek a szerencsének örültem: félek azonban, hogy ez a szerencse Polikrates-gyűrűjének esetéhez hasonló. Ezért óva intem a t. miniszterelnök urat, nehogy elragadtassa magát szerencséje által. Gondolja meg idejében, hogy mit tett, hogy mik lesznek ennek a következményei, mik ennek az eshetőségei és vonja le ebből az egyetlen, helyes, okos és hazafias konzekvenciát. (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) A konzekvencia, t. Ház, meg fog érlelődni. Ez a konzekvencia az, hogy miniszterelnök úrnak ott kell hagynia a miniszterelnöki széket. Mondjon le a miniszterelnök úr, mert a maga szerencsétlen utazásával szembehelyezkedett a magyar nemzet életbevágó külpolitikai érdekeivel. Olyan lavinát indított el, amelyet nem tudom, hol fogunk megállítani. Ez a leghelyesebb dolog; hibát elkövetni emberi dolog, a miniszterelnök úr férfiasan vallja be, hogy súlyos hibát követett el s mondjon le, adja át a helyét. Mert egyet meg kell mondani, — t. Ház: a magyar történelem egyetlen hatalmas védekező gesztus a német imperializmussal szemben, ezt senki sem tagadhatja. Ennek a német imperializmusnak problémája kicsúcsosodik ma Ausztria kérdésében. Nekünk Ausztria mellett van a helyünk mindenáron, minden erővel és minden eszközzel, (Taps a baloldalon) és ha a miniszterelnök úr mégis tovább akarja folytatni a maga eddigi szerencsétlen politikáját, ha a miniszterelnök úr továbbra is Ausztriával szemben, Ausztria feje felett Berlinnek akar politikát csinálni és ezeknek a veszedelmes dolgoknak, ennek a végzetes impériumnak ő nyit utat, vegye tudomásul a miniszterelnök\úr, hogy ebbe nem vagyunk hajlandók belemenni. Tisza István grófnak van egy mondása, hogy vannak idők, amikor el kell menni a golyóig és akasztófáig. Én kijelentem, hogy nem vagyunk hajlandók a német impériumnak itt utat engedni. Itt német világ nem volt ezer éven át, s itt német világ nem lesz, hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyóig és az akasztófáig ! (Éljenzés és taps a bal- ós szélsőbaloldalon.) .... (Ugyanott, 361—367. old. — 201. ülés, 1933. június 20. kedd)