Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

136 Nagy Lajos A Népbíróság felállítását is még a kormányrendelet megjelenése

27 előtt rendelte el a Budapesti Nemzeti Bizottság. Az ötös bizottság már január 28-án kinevezte a Népbíróság elnökét; elrendelte, hogy\a Nemzeti Bizottságban résztvevő 4 politikai párt a Népbíróságba 1—1 tagot delegáljon, január 31-én kinevezte a Népbíróság ügyészét, február 5-én a sajtó és intellektuális szakreferenst. A kinevezettek a Budapesti Nemzeti Bizottság ötös bizottsága előtt tették le hivatali esküjüket, s a Népbíróság február elején megkezdte munkáját: első ülésén két halálos ítéletet hozott, amelyet azonnal végre is hajtottak. A kormányrendelet Pestre érkezése után, február 16-án intézkedett az ötös bizottság, I hogy a Népbíróságot a kormányrendeletnek megfelelően alakítsák át. Február 19-én kinevezte („ideiglenes minőségben, az igazságügyi miniszteri megerősítésig") a budapesti Népbíróság vezetőjét, a felállított 5 népbírósági tanács vezető bíráit, a budapesti Népügyészség vezetőjét és 4 népügyészt. Utasította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült öt pártot, hogy a kijelölendő 25 népbíró nevét a néptörvényszék elnökével 3 napon belül közölje, és egy ad hoc bizottságnak utasítást adott arra vonatkozólag, hogy lépjen érintkezésbe az igazságügyi miniszterre] a Népbíróságról szóló rendeletnek novelláris úton való kiegészítése tárgyában. Március 2-án felhívta az ötös bizottság a polgármestert, hogy a néptörvényszék elnöke rendelkezésére 10 000 P kölcsönt adjon a Nópbíróság személyi és dologi kiadásainak fedezésére. A kinevezett tanács vezető bírák és a népügyészség elnöke március 5-én az ötös bizottság előtt esküt tettek.

28 A megalakult népbírósági tanácsok azonnal megkezdték működésüket Budapesten, sőt az egyik tanács március 17-én Újpestre szállt ki és kezdte meg tárgyalásait újpesti ügyekben.

29 Az államrendőrség budapesti főkapitányát ugyancsak a Budapesti Nemzeti Bizottság nevezte ki, első ülésén, január 21-én.

30 A kinevezett főkapitány és az ötös bizottság között a legszorosabb volt a kapcsolat, az ötös bizottság a rendőrség munkáját mindenben támogatta. Március 2-án 2 000 000 pengő kölcsönt bocsátott a főkapitány rendelkezésére a budapesti rendőrség kiadásainak részbeni fedezésére,

31 felhatalmazta a főkapitányt arra, hogy a rendőrkapitányság elhelyezésére bármely olyan ^ingatlant lefoglalhat, amelyben lakók nincsenek, intézkedett március 7-én a budai kerületi kapitányságok megszervezése ügyében, s felhatalmazta a budapesti rendőrfőkapitányt arra, hogy hatáskörébe vonja azokat a Pest környéki helységeket is, amelyek a közbiztonság fenntartása érdekében hozzá fordulnak. 21 Magyar Közlöny 1945. február 5.: 81/1945. MB számú rendelet a népbíráskodásróT. A rendeletet a január 25-i minisztertanács fogadta el, s híre már január 27-én megérkezett Pestre a Nemzeti Bizottság ülésén résztvevő, Debrecenből jött közellátási miniszter útján. (Szabadság 1945. január 31.) 28

Főv. Lt. — BNB iratok 1945. március, 5. 29 Főv. Lt. — BNB iratok 506/1945. Az Újpestre kiszállt népbírósági tanácsba áz Újpesti Nemzeti Bizottság javaslatára a Budapesti Nemzeti Bizottság nevezett ki újpesti tagokat. 30 A főkapitány február 24-én tett fogadalmat az ötös bizottság előtt. 31 A budapesti rendőrség tagjainak a száma március elején mintegy 2000 fő volt, akik addig'minden illetmény és ellátás nélkül dolgoztak. A főkapitány a belügyminisz, tértől kapott személyes utasítás alapján, mely szerint a megalakult rendőrség a területileg illetékes önkormányzat rendőrségének tekintendő, igényelt a Budapesti Nemzeti Bizottságtól az illetmények kifizetésére és a dologi szükségletek fedezésére 4 157 208 pengőt.