Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez 137 A Budapesti Nemzeti Bizottság február 26-i plenáris ülését megelőzően az ötös bizottság már február 16-án hozott határozatot arról, hogy az igazolási eljárásokat sürgősen meg kell indítani, s e célból szervező bizottságot küldött ki, hogy az alakítsa meg az igazoló bizottságokat a fővárosnál, az üzemeknél, a vállalatoknál, a minisztériumoknál és másutt is.

32 Február 19-én felhívást bocsátott ki az ötös bizottság az igazoló bizottságok felállítására,

33 március 2Í-án „megadja a jogot a kiküldött igazoló bizottságnak, hogy az igazolást az Összes magánvállalatoknál és közületeknél foganatosítsa, illetve az igazolási eljárást Budapesten rájuk is kiterjeszti". Március 16-án pedig az Ötös bizottság J kimondta, hogy „Budapest területén minden állami, törvényhatósági, község vagy magánosok által fenntartott intézmény, hivatal, üzem, iroda tisztikarának, alkalmazottainak, tisztviselőinek, valamint iparosoknak, kereskedőknek, szabad foglalkozásúiknak és művészeknek igazolási ügye, egyszóval minden politikai magatartást vizsgáló igazolási ügy a Budapesti Nemzeti Bizottság hatáskörébe tartozik oly értelemben, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság alakítsa meg a demokratikus pártok közreműködésével az eljárásra illetékes igazolóbizottságot a vonatkozó kormányrendelet szellemében. Azokat az igazolási határozatokat, amelyeket nem a Budapesti Nemzeti Bizottság által megerősített igazoló bizottságok hoztak, a Budapesti Nemzeti Bizottság nem ismeri el jogérvényeseknek".

34 Az ötös bizottságnak ez a határozata eltér a kormány által addig kibocsátott igazolási rendeletektől. Hasonlóan eltérő az a március 19-i ötös bizottsági határozat is, amely szerint a Budapesti Nemzeti Bizottság az igazoló bizottságba a Polgári Demokrata Párt kiküldöttje helyett a Magyar Függetlenségi Frontban annakidején is részt vett szakszervezeteket hívja meg ötödiknek.

35 A Budapesti Nemzeti Bizottság az igazolási eljárások ügyében külön titkárságot állított fel, amelynek rendeltetése volt, hogy az igazolási ügyeket soron kívül és maradéktalanul elintézze.

36 A Budapesti Nemzeti Bizottság tekintélyét bizonyítja, hogy ezeknek az igazoló bizottságokra vonatkozó határozatoknak, amelyek eltértek a kormány rendeleteitől, érvényt tudott szerezni. A Budapesti Nemzeti Bizottságnak ezeket a határozatait az élet követelte, mutatja ezt az, hogy már február végétől' kezdve egymás után jelentkeztek nemcsak közhivatalok, hanem egyesületek, ipartestületek, szakszervezetek, vállalatok is, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság sürgősen alakítsa meg az igazoló bizottságukat, vagy a már megalakult igazoló bizottságot ismerje el.

37 A felszabadulást követő napokban, hetekben a fővárosnak egyik legsúlyosabb problémája volt a járványveszély elhárítása. E célból a Budapesti Nemzeti 32 Szabadság 1945. február 18. 33 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. február 21. A Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete hivatkozik erre a felhívásra. 34 Ez a határozat a nyomtatott kiadványban nem szerepel. 36 Ugyancsak nem szerepel ez a határozat sem a nyomtatott kiadványban, mert a kormány Pestre költözése után hatályon kívül helyezték. 38 Főv. Lt. - BNB iratok, XVIII. számú jegyzőkönyv, 1945. március 16. 21. pontja. 37 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. március 3: Magyar Házfelügyelők és Segédházfelügyelők Szabadszervezete, február 27: Országos Társadalombiztosító Intézet, március 7: Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, március 7: Tej.* ésTejtermókforgalmi Központ, március 14: Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete, március 19: Sokszorosítók Ipartestülete stb.