Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.
— A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez 135 Február 21-én felhatalmazta az ötös bizottság a polgármestert, hogy a belügyminiszterhez való utólagos bemutatás mellett olyan névmagyarosítási kéréseknek tegyen eleget, amelyeket a Függetlenségi Frontba tömörült 5 párt valamelyikének vezetősége ajánlott, illetve láttamozott. 21 Február 24-én felhatalmazta a polgármestert, hogy az összes működő egyesületeket bejelentésre kötelezze. A polgármester az egyesületek névsorát tartozott bemutatni a Budapesti Nemzeti Bizottságnak. Ugyanezen a napon arra is felhatalmazta a polgármestert, hogy a március' havi lakbéreket a főváros egész területén igénybe vegye. Március 2-án pedig felhatalmazást adott a polgármesternek arra, hogy az 1944. március 19., a német megszállás után kelt fővárosi kinevezéseket, előléptetéseket hatálytalanítsa. Állapíttassa meg, hogy milyen károkat okoztak a fasiszták, és az esetleg megtalált vagyontárgyakat foglalja le. Az ingyenes alsó és középfokú oktatást vezesse be. Az ötös bizottságnak a főváros központi közigazgatási ügyein kívül a kerületi elöljáróságok személyzeti ügyeinek eldöntésénél is szerepe volt. Például a XHI. kerületi elöljáróság vezetésévei február 7-én a XIII. kerületi nemzeti bizottság bízta meg Kálmán Jánost, ós ezt a megbízást a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkára aláírásával erősítette meg. 22 S amikor a VI. kerületi nemzeti bizottság a kerületi elöljáróságra 2 tanácsnok kinevezését kérte, a polgármester ebben az ügyben a Budapesti Nemzeti Bizottságtól kért javaslatot. 23 Abban az esetben pedig, amikor az V. kerületi elöljáróságon az új demokratikus rendnek nem megfelelő elemek igyekeztek maguknak befolyást szerezni, s emiatt a kerületi elöljáróság dolgozói március elején egyórás sztrájkot is tartottak, 24 az ügyet az ötös bizottság által kiküldött megbízott vizsgálta ki. 25 A kerületi elöljáróságok személyi ügyeiben a Budapesti Nemzeti Bizottságnak politikai véleményező szerepe volt, s ezt a szerepét minden esetben be is töltötte, és a polgármestert is igénybe vette, ha arra szükség volt. A fővárosi közigazgatási munka megindítása, messze túlmenően a polgármester és az alpolgármesterek kinevezésén, a Budapesti Nemzeti Bizottság nevéhez fűződik. Az élet által követelt kérdéseket, feladatokat a Budapesti Nemzeti Bizottság és az ötös bizottság tárgyalta, vitatta meg, és adott azok megoldására útmutatást, irányítást, rendelkezést, s igyekezett biztosítani azt, hogy a rendeleteket a demokrácia szellemében hajtsák végre, s hogy ezeknek akadályozóit, a régi rendszer képviselőit eltávolítsák a városházáról. A kormány távolléte, a kormánnyal való érintkezés nehéz volta 26 teljesen indokolta, sőt szükségessé tette, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság hatáskörét túllépve megtegye a szükséges intézkedéseket. \ az ötös bizottság felhatalmazta a polgármestert, hogy Budapest közönségétől begyen fel 50 000 000 pengő kölcsönt. 21 A névmagyarosítási kérvények ügyét az ötös bizottság február 24-én részletesebben szabályozta. 22 Főv. Lt. - XIII. kerületi Nemzeti Bizottság iratai 008/1945. 23 Főv. Lt. — BNB vegyes iratok 1945. március 17. — Polgármesteri iratok 1159/1945. 24 Szabadság 1945. március 4. 25 Főv. Lt. - BNB iratok IV. 6. - 1099. 26 A kormány Pestre költözéséig négy miniszter ós az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke járt néhány napig Pesten, ós a Budapesti Nemzeti Bizottság küldöttsége februárban Debrecenben.