Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

134 Nagy Lajos megállapította, s még február 29-én határozatot hozott arról, kik lehetnek a törvényhatósági bizottság tanácskozási joggal bíró tagjai. A törvényhatósági bizottság azonban csak jóval később, május 16-án alakult meg. A törvényhatósági bizottság megalakulása következtében a Budapesti Nemzeti Bizottság és különösen az ötös bizottság hatásköre jelentékeny mórtékben csökkent volna, s kérdéses, hogy a kormány távollétében egy olyan nagy létszámú testület, mint a törvényhatósági bizottság, gyorsan és hatékonyan tudta volna-e ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a romba dőlt főváros életének megindítása s ennek az életnek valóban demokratikus alapokon történő biztosítása megkívánt. A Budapesti Nemzeti Bizottság azonkívül, hogy kinevezte a főváros polgármesterét ós alpolgármestereit, számos határozatot hozott a főváros meginduló és újjászerveződő közigazgatásával és a közigazgatási teendők ellátásával kapcsolatban is. Az ötös bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vett a polgármester és a két alpolgármester is, s az egyes üléseken beszámoltak a fővárosi közigazgatás munkájáról,

17 és kötelesek voltak a Budapesti Nemzeti Bizottságnak és az ötös bizottságnak a fővárosi polgármesteri hivatalra vbnatkozó határozatait végrehajtani. Ezekben a határozatokban az ötös bizottság félhívta, felkérte vagy felhatalmazta a polgármestert különféle intézkedések megtételére. Január 28-án az ötös bizottság kimondta, hogy a reakció által, illetve annak üldözése következtében elbocsátott fővárosi és üzemi tisztviselőket állásukba azonnal vissza kell helyezni. Február 28-án kimondta, hogy azokat a fővárosi tisztviselőket, akik 15 napon belül szolgálattételre nem jelentkeznek, fel kell függeszteni. A nyilvánvalóan nyilas tisztviselők felfüggesztésére már február 26-án felhatalmazta a Budapesti Nemzeti Bizottság a polgármestert és az alpolgármestereket.

18 Még Budán folytak a harcok, amikor az ötös bizottság január 31-ón kimondta, hogy Buda felszabadulása esetén külön budai közigazgatási kirendeltséget kell felállítani. Buda felszabadult részén még a harcok közben önálló közigazgatás indult meg, anélkül, hogy erről Pesten tudtak volna, s csak amikor az érintkezést már fel lehetett venni, alakult ez át a Budapesti Nemzeti Bizottság határozatának megfelelően budai közigazgatási kirendeltséggé.

19 Február 2-án felhívta az ötös bizottság a polgármestert, hogy 17-től 45 éves korig vegye igénybe a főváros férfi lakosságát a közmunkák elvégzésére, és e tekintetben teljes intézkedési joggal ruházta fel. Felhívta a polgármestert, hogy rendeleti úton intézkedjék a légoltalmi vészátjárók elfalazásáról, a villamosvágányok és az úttestek letisztításáról, valamint a házmegbízottak megválasztásáról. Kimondta, hogy bármely nemű élelmiszerkészletét a főváros területén lefoglalni csak a polgármester jogosult. Február 5-én felhívta a polgármestert, hogy haladéktalanul bocsásson ki ren'deletet az élelmiszerszállítmányok elosztásáról, megszabva, hogy elsősorban a kórházak, másodsorban a szoptatós anyák, harmadsorban a 14 éven aluli gyermekek részesüljenek ellátásban. Február 19-én pedig intézkedett, hogy a polgármester közélelmezési célokra a Nemzeti Banktól hitelt kapjon.

20 17 Szabadság 1945. január 31., február 28. 18 Szabadság 1945. március 7. Kiadták a felfüggesztett fővárosi alkalmazottak első listáját. 18 Némethy Károly : Utazás Budáról Pestre. Budapest (folyóirat) 1946. 20 A Nemzeti Bank nem tudott kölcsönt adni a fővárosnak, ezért február 21-én