Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez 131 Nemzeti Bizottság vizsgáló bizottság kiküldését határozta el a náci és nyilas bűntettek felderítésére, és ezt a vizsgálóbizottságot felruházta a bíróságokat megillető jogokkal. ,, Társa dalműnk egészének össze kell fognia —hangzottá Budapesti Nemzeti Bizottság felhívása —, hogy minden embertelenséget felderíthessünk, őszintén a világ közvéleménye elé vihessünk, és népünk bemocskolt becsületét visszaszerezhessük. A politikai bűntetteket leplezetlenül nyilvánosságra kell hoznunk, és ezzel bizonyítanunk, hogy a gyilkolásra és erőszakra alapított rémuralom népünktől valóban idegen volt."

7 A február 26-án tartott negyedik plenáris ülésen a Budapesti Nemzeti Bizottság tagjainak egész sora szólalt fel a reakció ellen, s követelte, hogy az igazolási eljárásokat haladéktalanul indítsák meg. A bizottság felhatalmazta a főváros polgármesterét és alpolgármestereit, hogy a nyilas városi tisztviselőket azonnal függesszék fel állásaikból; elhatározták a magánvállalatokhoz és egyéb intézményekhez az igazolóbizottságok kiküldését.

8 A közalkalmazottak igazolásáról a kormánynak már január 4-én megjelent egy rendelete, s ezt követte január 18-án az ügyvédek és közjegyzők, január 23-án pedig a honvédség tagjainak igazolásáról szóló rendelet.

9 A magánvállalatok és egyéb intézmények alkalmazottainak igazolásáról a kormány csak hónapok múlva rendelkezett. A Budapesti Nemzeti Bizottság — amely mögött a fővárosi munkásosztály állott,

10 s ülésein a kommunistáknak, a munkásosztály élenjáró képviselőinek volt kezdeményező szerepe —- január-—februárban, tartott négy plenáris ülésén hozott határozataival bizonyságát adta annak, hogy a kormány helyett a hatalmat a nép érdekében, a demokratikus átalakítás minél gyorsabb és radikálisabb keresztülvitele érdekében gyakorolja. ~Az új élet megindítása nem volt elképzelhető a szovjet hadsereg által elsöpört régi rendszer maradványainak gyökeres és azonnali felszámolása nélkül, s amikor az éhínséggel küzdő Budapest élelmiszerrel való megsegítése érdekében a Budapesti Nemzeti Bizottság február 28-án felhívással fordult Magyarország népéhez, joggal hivatkozott arra, hogy ,,Nincs szabad, demokratikus Magyarország Budapest nélkül. A mi városunkat tiporta legerősebben végig a fasiszták háborúja. De mi mértük a legsúlyosabb csapásokat is a reakcióra. Itt kezdték el működésüket a Népbíróságok, és folytatni is fogják. Budapest egész népe őrt álla demokrácia mellett, mert a legnagyobb áldozatot ő hozta érte. A reakció elleni harc új hulláma, a demokrácia vihara, mely elsöpri a régi rendszer politikai romjait — ma ismét Budapestről indul."

11 A Népbíróság felállítása (az országban először), a náci és nyilas bűntettek felderítésére bizottság kiküldése, a reakció elleni következetes harc érdekében 7 BNB határozatok VII/4. — A felhívás szövege a „Náci és nyilas bűntettek kivizsgálására alakult bizottság" által március 9-én kiadott kérdőíveken található. (Fővárosi Levéltár [a továbbiakban: Főv. Lt.] — BNB vegyes iratok.) t 8 BNB határozatok XV/1. — Szabadság 1945. február 28. 9 Magyar Közlöny 1945. január 4.: 15/1945. ME számú rendelet a közalkalmazottak igazolásáról; január 27.: 20056/1945. HM számú rendelet a honvédség tagjainak igazolásáról ós 45117/1945. IM számú rendelet az ügyvédek ós közjegyzők igazolásáról. 10 Nemes Dezső i. m. 175. oldal: „A főváros felszabadulásává; a Magyar Nemzeti Függetlenségi frontot alkotó osztályok és pártok erőviszonyai a munkásosztály ós munkáspártok javára tolódtak el." * 11 Felszabadulás 1944. szeptember 26—1945. április 4^ (Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéről.) Bp. 1955. 374. oldal. 9*