Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

132 • _j Nagy Lajos az igazolási eljárások gyors megindítása s a kormányrendeleten túlmenő szabályozása elkerülhetetlen feltétele volt a romokban heverő főváros új élete megindításának. A Budapesti Nemzeti Bizottság plenáris ülésein hozott határozatok elvi jelentőségűek voltak az élet megindítása és a demokratikus rend biztosítása céljából, gyakorlati megvalósításuk és ezeken kívül számos más kérdés megoldása pedig az Ötös bizottságra várt. Az ötös bizottság

12 feladata az volt, hogy döntsön a plenáris ülések közötti időszakban felmerülő gyors intézkedést igénylő kérdésekben. Január 28-tól március 19-ig az ötös bizottság 19 ülést tartott. Az üléseken a tagok személye állandóan változott. Az egyes pártok időnként más-más személyt küldtek ki az ötös bizottságba, a kiküldött személyek azonban minden esetben a pártok vezetői közül kerültek ki. Az egyes üléseken váltakozva elnököltek a pártok kiküldöttei. Az öt tagon kívül részt vettek az üléseken: a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkára (aki egyben a Parasztpárt kiküldötte is volt), a Budapesti Nemzeti Bizottság titkárai mint jegyzőkönyvvezetők, tanácskozási joggal a polgármester és az alpolgármesterek s egy-két esetben meghívottak is (a Népbíróság vezetője, a fővárosi tisztifőügyész-helyettes, a Nemzeti Bank elnöke). Az ötös bizottság üléseinek előkészítését a főtitkár irányításával a titkári hivatal végezte. A titkári hivatal február 21-én a következőkből állt:

13 1 főtitkár 1 titkársági vezető f 2 titkár 1 titkárnő 9 előadó 2 tolmács 6 gépírónő \ 4 altiszt A főtitkár az ötös bizottsági ülések közötti időszakokban a felmerülő nem elvi jelentőségű ügyekben önállóan intézkedett, egyébként feladata az ötös bizottság határozatainak végrehajtása volt. í 12 Az ötös bizottságot a BNB kinyomtatott határozatai (II/6.) szerint január 27-én küldték ki. A Szabadság című lap január 24-i híradása szerint már ekkor is működött a szűkebb bizottság, amely 5 tagból állt (a kommunista, a szociáldemokrata, a kisgazda és, a parasztpárt, valamint a szakszervezetek egy-egy képviselőjéből), és ettől kezdva minden délben 12 órakor ülést tartott. Ennek a szűkebb bizottsá-gnak a működéséről január 28-ig nem maradtak fenn adatok. Január 28-ról való az ötös bizottság első jegyzőkönyve, amelyben ezt az ülést elsőnek nevezik. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy az előbb említett szűkebb bizottság nem működött, üléseket nem tartott volna. Itt feltételezhetően arról van szó, hogy a január 27-i plenáris ülésen a fennálló gyakorlat alapján intézményesítették az ötös bizottság működését. Feltételezhető az is, hogy a január 24-től 27-ig tartott napi üléseken az ötös bizottság nem vezetett jegyzőkönyvet. 13 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. február 21. — a BNB állandó alkalmazottainak ebéd kiutalási listája. J