Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

130 Nagy Lajos területén a hatalmat mindaddig gyakorolja^ amíg azt a magyar kormány át nem veszi". Ezen az első ülésen kinevezték a főváros polgármesterét és az államrendőrség budapesti főkapitányát. Január 27-én tartott második ülésén a Budapesti Nemzeti Bizottság elhatározta, hogy pályázatot hirdet a Vörös Hadsereg katonáinak hősiessége megörökítésére, s Kállai Gyula javaslatára elhatározta a Nemzeti Segélyakció Budapesti Bizottságának felállítását, és kinevezte Budapest főváros alpolgármestereit. Ezen az ülésen döntött arról, hogy „szűkebb ötös bizottságot küld ki, melynek tagjai a négy párt és a szakszervezetek megbízottai, s amely dönt a plenáris ülések közötti időszakban felmerülő és minden más gyors intézkedést igénylő kérdésben". S ugyanezen az ülésen, a kommunista párti elnök javaslatára felhatalmazást adott ennek a szűkebb bizottságnak, hogy a Népbíróságot felállítsa, és erre a határozatra kimondta a sürgősséget, mert ,,megköveteli az ország becsülete, a magyar nép egyeteme^hogy szenvedjenek, bűnhődjenek ezek az igazán hazátlan, elvetemült bitangok, akik kiszolgáltatták az országot, a fővárost ennek a szörnyű pusztulásnak".

5 - A február 7-én tartott plenáris ülésen Kossá István, a szakszervezetek megbízottja javasolta, hogy az új néphadseregbe való toborzás érdekében „hatalmas kampányt kell indítani, nagy tömeggyűléseket kell szervezni a/ Nemzeti Bizottság tagjainak felszólalásával, és így kell népszerűsíteni a fegyveres harcot a fasizmus leküzdésére".! A javaslatot a Budapesti Nemzeti Bizottság nagy lelkesedéssel fogadta, s február 11-re a Magyar Színházban nagy toborzó gyűlést hirdetett.

4 Mivel az 1945. január 4-én megjelent kormányrendelet szerint az önkormányzati testületeket a Nemzeti Bizottságokon keresztül kellett újjáalakítani,

5 a Budapesti Nemzeti Bizottság február 7-i plenáris ülése felhatalmazta a polgármestert a fővárosi törvényhatósági bizottság megalakításának előkészítésére, és kimondta, hogy addig amíg választások nem tarthatók, a törvényhatósági bizottság tagjait a pártok delegálják.

6 Ugyanezen az ülésen a Budapesti „A Budapesti Nemzeti Bizottság Határozatai" címmel nyomtatásban is megjelenték. Ebben a kiadványban az első ülés dátuma január 21. Ennek az ülésnek 1. határozatában mondják ki a Budapesti Nemzeti Bizottság megalakulását. A BNB megalakulásának hírét a Szabadság című lap január 24-i, negyedik számában közölte. Viszont a január 21 -i, második számban már megjelent a BNB rendelete arról, hogy a közhivatalnokok vegyék fel a munkát és hogy a zsidótörvényeket hatályon kívül helyezték. A január 22-i, harmadik számban pedig a BNB közölte, hogy január 20-án aláírták a fegyverszüneti szerződóst. Január 21 tehát a BNB hivatalos megalakulásának az időpontja, a jelek szerint azonban működését már közvetlenül január 18 után, Pest felszabadulásának első óráiban megkezdte. 3 Szabadság 1945. január 31. — Balázs Béla i. m. 4 Szabadság 1945. február 9. — A Magyar Színházban tartott toborzó nagygyűlésről a Szabadság 1945. február 13-i számában jelent meg részletes tudósítás. A nagygyűlésen a négy demokratikus párt egy-egy szónoka szólalt fel. — Ezekben a napokban egyébként a város különböző részeiben is tartottak toborzó gyűléseket. — Nemes Dezső : i. m. 5 Magyar Közlöny 1945. január 4. 1. szám: 14/1945. ME számú rendelet a közigazgatás ideiglenes rendezéséről. 8 BNB határozatok VII/3. ri A BNB február 26-i plenáris ülésén tudomásul vette az alpolgármester jelentésót a törvényhatósági bizottság megalakításának előkészítéséről, s határozatot hozott arról, hogy „a fővárossal anyagi kapcsolatban álló vállalkozó a törvényhatósági bizottságnak tagja nem lehet, közüzemi munkás és közüzemi tisztviselő beválasztható. Közigazgatási tisztviselő választhatóságának eldöntését a Budapesti Nemzeti Bizottság a pártokra bízza." (BNB határozatok XV/6.).