Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

118 Degré Alajos szerkeszthetett a jobbágyok nevében írásbeli beadványokat, de az iratnak a szerkesztő nevét fel kellett volna tüntetnie.

170 Erre azonban egyetlen adatot sem találtam. Az iratokat készítő tanítók, jegyzők, papok nyilván el akarták kerülni a földesúrral való nézeteltérést. ^ IV. A per. Az eljárás nagyjából a megyei törvényszék (sedria) eljárási szabályai v

szerint törtónt, csak persze lomposabban. Azt mondhatjuk, hogy egyesítette az Eckhart és Varga műveiből ismert sommás úriszéki eljárás és a megyei írásbeli per összes hibáit. A gyakorlatban ennek is kialakultak bizonyos — nagyjából mindenütt követett — formái.

1

*

1 A bűnügy a gyanúsított letartóztatásával indult meg, a vagyonjogi per és magánvádas büntetőper az „instáns könyörgő levélé "-vei.

172 Szegedy szerint a keresetet általában élőszóban az úriszék előtt adták elő,

173 de ez később igen ritka,

174 a XVIII. század végétől kezdve az írásbeliség általános. Az idézés néha írásban,

175 többnyire szóbeli üzenettel a községi bíró útján történt. Ha az alperes nem jelent meg, a községi bíró, nagyjából az előző korban megszokott módon

176

, az úriszék előtt élőszóban bizonyította az idézés megtörténtét.

177 A keresetet néha írásban, úgylátszik már az idézéskor, közölték az alperessel. — Erre mutat az, hogy az alperes olykor már az első tárgyaláson érdemi bizonyítékokat, iratokat mutatott be,

178 tehát volt módja a tárgyalásra felkészülni. Legtöbbször azonban csak az első úriszéki tárgyaláson rendelték el a keresetnek az alperessel való írásbeli közlését.

179 Ez természetesen szintén hozzájárult az úriszéki perek hosszúra elnyújtásához. Az alperes néha írásban válaszolt is a keresetre.

180 Ha a tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a pert rendszerint megszüntették.

181 vélelmezve, hogy azért maradt távol, mert a felek megegyeztek. Erre néha bizonyíték is volt.

182 De az úriszék nyílt osztálybíróság jellegénél fogva, ha a felperes nemes úr volt, a pert nem szüntették meg, hanem a feleket újra idézték.

183 170 P

'fahler 305 — 6. 1. 171 Pfahler 301, 307. 1. a jegyzőkönyv formuláit is közli. 172

Mozsgó 1820 : 22, 1828 i'l, 183Ó : 3, 10, Apponyi fasc. 1., Széchenyi, Marcali 1802. VH. 2. úriszéki jkv. 6, 7. sz., Tlt. proc. civ. 421 (1161). Hiányos keresetlevelet hiánypótlás céljából vissza is adtak. Mozsgó 1841 : 45. 173 Szegedy HE. 26. § 29. 17i Mozsgó 1846 : 33. 175 Bit. Acta sedis dominälis Dunaszekeső 1785. júl. 13. n. 3. 176 V. ö. Varga 43. 1. 177 Mozsgó 1838 : 16; 1,8 Mozsgó 1820 : 22. sz., Apponyi fasc. 1. n. 4. 9. per (1785). 179 Mozsgó 1830 : 17, 1833 : 27, 1834 : 5, 1847 : 23. Az előző századokban az iratok másolatának kiadása még ritka. Varga 43. 1. 180 Apponyi fasc. 1. n. 4., 3. sz. (1785), fasc. 2. n. 3. (1794), Mozsgó 1830 : 10, 1831 : 6, 11., 1846.: 21, 27., Pfahler szerint (301. 1.) a felperesnek viszonválaszra is engedélyezendő határidő, de ez a gyakorlatban csak ritkán fordul elő. Pl. Mozsgó 1841 : 48. 181 Mozsgó 1819 : 9, 1820 : 5, 1822 : 38, 1837 : 23, 1841 : 43 stb., Bit. Acta sedis dominalis Dunaszekeső 1785. jul. 13. n. 3., Apponyi fasc. 1. n. 19.15. sz. per (1778). 182 Mozsgó 1820 : 40. 183 Mozsgó 1824 : 11.