Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

Űriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII—

XIX. században 117 ügyészi actuarius, ispán;

156 hiába tiltja el már az 1729:41. te. 5 §-a azt, hogy az uradalmi tisztek a tanuk meghiteltetésénél jelen legyenek. S bár az 1836:10. te. teljesen kitiltja őket az úriszékről, a mozsgói úriszékeh csak 1846-tól kezdve nem találkozunk velük. Ok ismerték az ügyeket, de ők érvényesítették a földesúr érdekeit is. Az úriszéken működő bírák költségeit egy statútum szerint a kérelmező fél kellett fizesse.

157 Ilyen gyakorlatot nem találtam, mint láttuk, a,bírák költségeit az uradalom viselte. Minden úriszéken jelen volt vádlóként és a földesúri érdekek képviselőjeként az uradalmi ügyész is. Rendszerint ő volt az úriszék jegyzője is, bár ezt az 1836:10. te. tiltotta. Ő képviselte a vádat lopás, súlyosabb verekedés, emberölés, gyújtogatás, házasságtörés, káromkodás, csavargás stb. esetében. Ilyenkor a vádlottat előzetesen letartóztatták, és ,,rabszemóry"-ként került az úriszók elé.

158 Az* előzetes letartóztatás az 1830-as években is csak kivételesen, kisebb büntetéssel sújtandó bűncselekmény esetén maradt el.

169 Csak egyetlen esetet találtam arra, hogy ha az ügyész nem vállalta a vád képviseletét, a sértett magánvádlóként lépett fel, de az úriszék ekkor is felmentő ítéletet hozott.

160 Az azonban többször is előfordult, hogy az uradalmi ügyész által vádlottat az úriszék felmentette, mert tagadott, és bizonyíték ellene nem volt.

161 Az ügyész képviselte a földesúr érdekeit vagyoni perekben is, és ha ilyen érdek látszott felmerülni, a jobbágyok egymás közötti vagyoni pereibe is beavatkozott.

162 Végül ő képviselte az uradalom jobbágyait akkor, ha idegen hatóság előtt felperesként akartak fellépni.

163 Ez az általános megjelenési formája korszakunkban annak a régi elvnek, hogy idegen hatóság előtt jobbágyát a földesura képviseli.

164 Rendszerint az uradalmi ügyész feladata volt az úriszéki ítéletek végrehajtása is. Idegen hatóság előtt a jobbágyot néha a megyei tisztiügyész képviselte.

165 Ő volt hivatva a XVIII. század végétől kezdve a jobbágyoknak az úriszéken a földesúrral szembeni képviseletére is.

166 Magánügyvéd fellépésével csak kivételesen találkozunk.

167 Mezővárosi polgárt, ha nem helybeliek ellen perelt, az úriszék előtt néha a város elöljáróságának kiküldöttje képviselte.

168 Fellépett néha jogi képviselőként a községi jegyző is, de ezt az uradalom igen rossz néven vette tőle.

169 Az 1776-ban kiadott királyi rendeletek értelmében bárki 166 Talán egyetlen kivétel Zlt. Gyömörey családi lt. fasc. 5. 1793. Csapodyné Döry Anna uriszéke. i" Corp. Stat. n/1. 455. 1. (Gömör vm. 1746). 158 Mozsgó 1822 : 35, 36, 1825 : 19, 20, 21, 1827 : 23 — 28, 1828 : 24-29. sz. "»Mozsgó 1831 : 36. káromkodás. 160 Mozsgó 1841 : 35. 161 Mozsgó 1820 : 16, 1846 : 12, 1847 : 3. sz. 163 Mozsgó 1822 : 41, 1835 : 5, Apponyi fasc. 1. 1800, Kovács Kata pere. "9 Mozsgó 1831 •. 19, 1834 : 3, 1837 : 15. sz. 164 Planum Tabulare dec. 3. de actoratu reali, dec. 19 de causis intuitu liquidorum debitorum (1753. évi per). Kivételesen az is megtörtént, hogy a földesúr személyesen lépett fel (Bit. közgy. jkv. 1820 : 998 ). i

6E Corp. Stat. m. 232. 1. (XJgocsa vm. 1698), Tlt. közgy. jkv. 1754—61. köt. 505. \ ' (1758), Tlt. proc. civ. 433. (1771), 1802 : 20. te, Pfahler 305. 1. 166 Corp. Stat. V/l. 652. 1. (Somogy vm. 1771), Mozsgó 1833 : 30, 1834 : 45, 1835 , 50. sz. (ugyanazon per), 1835 : 5, 1847 : 23, 1842 : 27, Bit. sedria jkv. 1815 : 114. sz.: Zichy, Oroszvár 1804. Kisfaludi szőlősgazdák panasza, Bit. sedria jkv. 1811 : 57. sz. 167 Balázs 171, 172.1. (1737. tájt.), Apponyifasc. 3. (1794. Weissling Henrik pere). "8 Mozsgó 1828 : 18. "

9 Mozsgó 1833 : 13.