Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII—

XIX. században 115 elv ellenére — kisebb bűnügyekben is.

129 Ugyanakkor Veszprém tanácsa bűnügyekben, valamint a mészárosok, kocsmárosok, zsidók és napszámosok ellen indított vagyoni perekben sem járhatott el.

130 ügy látszik nagyjából ez volt a gyakorlat Szekszárdon is.

131 Mohács mezővárosnak csak 6 forintot meg nem haladó bírság kiszabására volt joga, más ítélkezésre nem.

132 Ami az úriszék szervezetét, SLZÜLZ személyi összetételét illeti, már a XVI— XVII. században is mindig jelen kellett legyen egy szolgabíró esküdtjével. Ezt hangsúlyozza az 1729:28. te. 5 §-a és több statútum is.

133 E tekintetben azonban a XVIII. század első felében lehettek még mulasztások, amint ezt az Alföldön panaszolják is.,

134 és erre vall a rendelkezés sok ismételgetése is. A század közepétől kezdve azonban minden általam olvasott úriszéki jegyzőkönyv feltünteti a jelen volt „törvényes bizonyság" nevét. Ők elvileg nem ítélkezhetnek, csak a törvényesség betartására ügyelnek, a jegyzőkönyvet is a hitelesítésnél szokott formulával ,,coram me" vagy ,,pro testimonio" írják alá. Feladatuk a statútumok és az irodalom szerint az volt, hogy az úriszék lefolyásáról jelentést tegyenek a megye közgyűlésén.

135 Általános beszámolót azonban nem tartottak, de ők vitték magukkal az úriszéktől a sedriához fellebbezett perek iratait,

136 valamint ők hozták magukkal a megyétől az úriszékhez áttett ügyeket is, amelyekben az úriszéknek a megye felhívására kellett eljárnia.

137 Az úriszék elnöki tisztjét a XVIII. században is csak nagy ritkán látja el személyesen a földesúr.

138 A XIX. században már nem is találtam erre esetet, de az irodalom hangoztatta, hogy elvileg maga a földesúr az úriszék elnöke, és ezt a gyakorlat is lehetségesnek tartotta, mert a megyei közgyűlésen is , vitatták, elnökölhet-e abban a perben a földesúr, amelyben saját fia a felperes.

139 Csak 1836-ban iktatták törvénybe, hogy ha a perben a földesúr érdekelt (pl. úrbéri per), személyesen nem elnökölhet.

140 Ennek azonban alig volt gyakorlati jelentősége, mert a földesúr érdekeit hiánytalanul képviselte az általa a tekintélyesebb nemesek közül tetszése szerint felkért elnök (requisitus praeses). A XVIII. század közepén még sokszor megyei vagy éppen kormányszéki főtisztviselő elnököl.

141 Az 1773. évi királyi rendeletek értelmében azon12» Nagykanizsa I. köt, (1690 — 1753) 46. 1. (1703), 1798-1800. évi köt. 130 Stahl Ferenc eredményei a Pécsi Jogtudományi karon 1956-ban benyújtott pályázati dolgozatában. 131 Pécsvárad 114. sz. (1833.) 132 Bit. Acta sedis dorn, episcopalis. Mohács 1786. májusi jkv. 32. sz. i

33

Corp. Stat. m. 359 — 360. 1. (Bihar 1745), V/l. 457. 1. (Baranya 1728). Több megyére kiterjedő nagybirtokon közösen tartott úriszékre néha mindegyik érdekelt megye küldött 1 — 1 szolgabírót és esküdtet. Tlt. proc. civ. 399. (1760). 134 Karácsonyi János : Békés megye története. Gyula 1896. I. 336. 1. (1731-ből.) ÍM Corp. Stat. m. 359-360. 1. (Bihar 1745) IV/1. 730. 1. (Pest vm. 1729). Huszty I. 20. 3. v 136 Corp. Stat. m. 284.1. (Szatmár vm. 1719), 1729 : 41. te. 3 §, Tlt proc. civ. 433 (1771), Huszty III. 26. § 25. Bit. Acta sedis dominalis capitularis 1780. 137 Mozsgó 1845 : 66. 138 Tlt. proc. civ. 433, 263 (1771, 1773), Balázs 210.1. (1765), Bit, Acta sedis dominalis Szekcső (Bésán Imre, Sauska Keresztély 1782.) Apponyi fasc. 1. n. 5. (1737), Bit. Acta sedis dominalis Hidas 1777, 1779, 1780 (Kajdácsi Antal). 13

»Pfahler 296. 1. 4. jz„ Tr. H. 53, Hl. 26., Kelemen : Institutiones m. 1330. 1. 745. §, Frank, Principia II. 345. 1, 254. §, Bit. közgy. jkv. 1820 : 857. sz. 140 1836 ; 10. te. bev., Frank II. 24. 1. MI Tlt proc. civ. 418 (1767), 399 (1760), 390 (1757), 418 (1767), Bit. periratok XVH. 149,(1756), EcMmri, Századok 74—5. 1., Apponyi Fase. 1. n. 1, 3. (-1770, 1783), A 8*