Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

Űriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII—

XIX. században 113 mozsgói úriszék, átlag évente egyszer 2—4 napig tartó ülést tartott, 1826-ban és 1832-ben azonban egyáltalában nem tartott ülést, viszont 1828-ban, 1842ben, 1845-ben és 1846-ban 2—2, 1822-ben és 1847-ben pedig 3—3 ülésszakot tartott. Az ugyanazon ülésszakon tárgyalt ügyek száma igen változó volt. 1822-ben, 1845-ben és 1847-ben 2—4 bűnügy tárgyalására külön úriszéket tartottak, de rendszerint az ülésszak tárgysorozata 17. ós 36 ügy között változott. 1825-től 1839-ig minden ítélet végrehajtását is referálták és jegyzőkönyvbe iktatták, mert az 1820-as évek, elején a tiszttartó és számtartó által elkövetett visszaélések és sikkasztások sorozatát fedezték fel. így 1819-től 1839-ig 345 tiszti jelentést és 457 egyéb ügyet tárgyaltak. 1840-ben az uradalmi tisztikar jelentékeny részét leváltották, a referálási rendszer megszűnt, így 1840-től 1847-ig csak 53 tiszti jelentés és 286 egyéb ügy került az úriszék elé. 1836-tól kezdve az árvák vagyonának kezelésével kapcsolatos ügyeket (leltárfelvétel, árverési jegyzőkönyv^ kamatfizetés stb.) is az úriszék felülvizsgálata alá bocsátották. Végül néhány földesúri jóváhagyást igénylő jogügylet (osztály, fiúsítás, örökbefogadás) is az úriszék elé került. E 95 perenkívüli ügyet és a már említett tiszti jelentéseket nem tekintve a mozsgói úriszék 29 év alatt 648 pert tárgyalt. Ebből 166 volt az uradalmi ügyész vádjára indított bűnügy, 56 a magánvádra indult, jórészt bírságra irányuló, mai értelemben véve azonban szintén bűnügy, végül 352 a vagyoni és 74 az úrbéri jellegű per. A vagyoni perek közül 265-öt uradalmi jobbágyok és alkalmazottak egymás ellen indítottak, 74-et idegen, uradalmon kívüli nemes, polgár vagy jobbágy indított uradalmi jobbágy vagy alkalmazott ellen, 13-at pedig idegenek egymás között folytattak az uradalomhoz tartozó földre vonatkozóan. Az úrbéri jellegű perek közül 39-et az uradalom indított jobbágyai vagy alkalmazottai ellen (magszakadás, kártérítés stb.), 35-öt pedig jobbágyok indítottak az uradalom vagy főtisztjei ellen úrbéri panaszok, tiszti visszaélések kapcsán. A közvádra indított perek számaránya a többi perekhez képest lassan, de folyamatosan nőtt. III. Űriszéken kívüli bíráskodás. Az úriszék szervezete. Képviselet. A XVI—

XVII. században az uradalmi tisztek úriszéken kívül is megbírságolták a jobbágyokat. Ezt a jogot változott formában a magyarországi Urbárium VIII. fejezete is fenntartja, kimondva, hogy a kisebb kihágásokért a jobbágyot a földesúr maga vagy ügyésze útján úriszéken kívül is megbüntetheti, legfeljebb 3 napi robottal vagy ugyanennyi elzárással, ha pedig ez valamely okból végrehajthatatlan, legfeljebb 24 pálcaütéssel, illetve nőkkel szemben ugyanennyi korbácsütéssel, de semmi esetre sem bírsággal.

114 E bíróságon kívüli büntetést II. József meg akarta szüntetni, több ilyen értelmű utasítást is adva egyes megyéknek. Ezeknek érvényét az 1790:33. te. is fenntartotta, kimondva, hogy jobbágyra büntetés Csak az úriszéken, a jobbágy meghallgatása után szabandó ki. Ezt a szabályt azonban Pfahler kifejezése szerint a szokás nem tette magáévá.

115 Elég gyakran előfordult, hogy a tiszttartó vagy ispán úriszéken kívül büntetett kalodábatétellel, néhány napi fogsággal,

116 sőt botozással is.

117 Az utóbbit az úriszék helytelenítette, mert 114 Eckhart 61-65. 1. Pfahler 282-5. 1. 115 Pfahler 297. 1. 9. jz. ii« Mozsgó 1821 : 1, 1827 : 8. 117 Apponyi fasc. 1. n. 5. (Papp Miska megverése). I ) 8 Levéltári Közlemények XXXII. \