Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

Űriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII—

XIX. században 111 Néha megtagadták az úriszékek a csődperekben való eljárást, azzal az indokolással, hogy ez a megyei törvényszék hatáskörébe tartozik,

96 de más úriszékek számos csődpert lefolytattak,

97 Fontosabb ennél a büntető joghatóság megszorítása, a pallosjog kérdése. A XVI—XVII. században ez a kérdés nem oldható meg, mert bár ismeretes a pallosjogu úriszék fogalmi megkülönböztetése, e korból kizárólag pallosjogú úriszékek jegyzőkönyvei maradtak fenn.

98 E korban nincs is különösebb jelentősége a pallosjog hangsúlyozásának, mert a statútumok a gonosztevők, latrok, tolvajok, gyújtogatok stb. üldözését általában a földesurak kötelességévé teszik,

99 csak kivételesen emelve ki, hogy a nyilvános gonosztevők megbüntetésére a privilegizált, pallos jogú földesurak jogosultak.

100 De a szatmári béke után, amikor meg tudják erősíteni a vármegye hatalmát, s a latrok üldözését a statútumok egész sora a megyére bízza, érintetlen csak a privilégiummal rendelkező pallos jogú arisztokrata földesurak joga marad a fej vesztésre is irányuló bűnügyekben való eljárásra. Némelyik statútum hangsúlyozza is, hogy az eddig folytatott gyakorlatellenkezett a törvények — helyesebben a Hármaskönyv — rendelkezéseivel, ezért megszüntetendő.

101 Megtiltják, hogy a pallosjoggal nem rendelkező földesúr az elfogott rabokat kezességvállalás ellenében szabadon bocsássa.

102 A visszaélések megakadályozására elrendelik, hogy aki pallosjoggal élni kíván, privilégiumát a megyei közgyűlésen mutassa be, és ott azt is állapítsák meg, gyakorolta-e jogosítványát.

103 A XVIII. század első felének legnagyobb tekintélyű jogásza, Szegedy János is megállapítja, hogy változás történt, de ő ezt nem az elmúlt

1 évszázadok joggyakorlatához, hanem a nemesi jogszemlélet bálványa •— Werbőczy -*- tanításához viszonyítja. Werbőczy szerint ugyanis a tettenkapott és helyszínen letartóztatott gyilkosokat, gyújtogatókat, házasságtörőket a pallosjog nélküli nemes, sőt mezőváros is megbüntetheti.

104 Ez a gyakorlat szűnt meg Szegedy szerint az 1659:16. te. alapján.

105 .A valóságban a XVIII. század elején, a termelési viszonyok megváltozásával kapcsolatban a pallosjoggal nem rendelkező földesuraknak a bűnügyekben, (eriminalis perekben) való ítélkezését szüntették meg. A csupán bírsággal vagy néhány botütéssel büntetendő vérontást, verekedést és más apróbb kihágást, pl. pipázást ugyanis nem tekintették bűnügynek. Ilyen ügyekben a statútumok továbbra is minden úriszéket eljárásra jogosultnak tekintettek.

106 Szegedy a pallosjog lényegét abban í • 96 Mozsgó 1822 : 9. 97 Bit. sedria jkv. 1814 : 36, 117, 1815 : 9., Pécsvárad passim. 98 Eckhart 5, 6, 10. 1., Varga 11.1. 99 Corp. Stat. H/1. 146, 147, 166, 270. 1. (Gómör vm. 1629, Ung vm. 1637, 1674), in. 30, 112, 245. 1. (Szatmár vm. 1597, 1648, Máramaros vm. 1703), IV/1. 392, 425.1. (Nógrád vm. 1674, 1679), V/l. 91.1. (Vas vm. 1607), V. ö. 1563 : 40 te. 2. §. 100 Corp. Stat. II/l. 94 — 5, 211.1. (Szepes vm. 1613, Gömör vm. 1654), IV/1. 9 — 10. (Trencsén vm. 1650). 101 Corp. sta,t. H/1. 398.1. (Borsod vm. 1717). IV/1. 676, 683, 783, 784.1. (Pest vm. 1725, Pozson-v vm. 1725, Trencsén vm. 1736), V/l. 283, 338, 491, 531. 1. (Baranya vm. 1712, 1742, Veszprém vm. 1719, Pozsony vm. 1735). V. ö. 1715 : 48. te. 102 Corp. Stat. V/l. 334, 335. 1. (Vas vm. 1719.) 103 Corp. Stat. II/l. 417. 1. (Borsod vm. 1737), V/l. 484. 1. (Veszprém vm. 1734.) 104 Tr. Hl. 32. Bírságot egészen a vagyonvesztésig kiszabhatnak. Tr. ül. 26. § 11. 106 Szegedy ül. 32. § 4—5. A változást Vinkler is észrevette (Magyar igazságszolgáltatási szervezet és polgári peres eljárás 1626—1848. Pécs 1927. II. 229-^231. 1.). 106 Corp. Stat. Hl. 229, 330, 338. 1. (Máramaros 1697, Ugocsa vm. 1733, 1736.) /'