Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

110 Degré Alajos területén levő vagyonát az úriszék leltároztatta és árvereztette el, bár a befolyó készpénzt kiadta az árvák feletti gyámkodásra^jogosult uradalomnak.

82 - A XVII. század első felében a nagybirtokosság azt is megkísérelte, hogy a kisnemeseket úriszéki bírósága alá szorítsa.

83 Ezt ugyan törvény tiltotta,

84 úriszékek mégis tényleg eljártak nemesek elleni perekben is,

85 úgy hogy Szegedy még egy évszázaddal később is kénytelen a kérdéssel foglalkozni, és kifejteni az ilyen kísérletek törvényelleness égét.

86 A XVIII. század közepén — mint korábban is — a nagybirtok tisztjei, ispánjai ellen, hivatalukkal kapcsolatban' indított bűnügyeket is a sedria tárgyalta.

87 A XIX. század eleji közópnemesség álláspontját maradéktalanul kifejező Pfahler igen határozottan állást foglal amellett, hogy nemest csak a birtokában levő úrbéres telek ügyében lehet úriszék elé idézni, de még az e telekkel kapcsolatos ingói sem tartoznak úriszéki ítélkezés alá. Szerinte csak az úrbéres telken élő gyanús némességű személyek vannak az úriszék ítélkezésének alávetve. Azt azonban ő is elismeri, hogy nemesek is önként alávethetik magukat az úriszék joghatóságának.

88 Ilyen önkéntes alávető nyilatkozatokkal uradalmi tisztek részéről találkozunk is,

89 és alkalmasint ez a magyarázata annak, hogy a XIX. században az uradalom szolgálatában álló nemesek nem tiltakoztak a hivatalukkal kapcsolatban ellenük indított perben az úriszék eljárása ellen.

90 Az úriszék hatásköréből a régi gyakorlat szerint, de az 1790:26. te. 11. pontja értelmében is ki voltak véve a házassági perek. Házassági köteléki pereket az úriszék tényleg nem hajlandó tárgyalni,

91 de házassági kérdésekbe beavatkozik. A házas feleket együttlakásra kötelezi, a férjet elhagyó asszonyt férjéhez visszakísérteti,

92 vagy legalább a férj kezébe adja az őt elhagyó aszszony vagyonát is, hogy ezzel kényszerítse a feleséget férjéhez való visszatérésre.

93 Ez a konzervativizmus jellemző, mert mezőváros bírósága már évtizedekkel korábban engedélyezi a feleségnek a különélést és vagyonának saját kezelésébe vételét.

94 Tiszteletben tartotta az úriszék a szentszék hatáskörét az ún. kegyes hagyományt tartalmazó végrendelet tekintetében is, így pl. a nemeskei református eklézsia számára végrendeletileg hagyott 50 forintot nem Ítélte meg, azzal az indokolással, hogy a végrendeleti perek a törvények értelmében szentszéki ítélkezés alá tartoznak. Jobbágyok végrendeleteinek — más esetekben — mind alaki, mind tartalmi érvényességét százszámra vizsgálták felül az úriszékek. 82 Mozsgó 1837 : 26. 83 Eckhart 5. L, Hajnal István : Esterházy Miklós nádor iratai. Bp. 1931. 223—4. L, 1638 :2. te. 84 1647 : 22. te. 85 Varga 42. 1. • 86 Szegedy II. 53. § 6., HE. 26. § 2. « Tlt. proe. eiv. 50, 65, (1743, 1744.) 88 Pjahler 271 — 3.1. Ugyanez alapon áll az 1836 : 10. te. 5 § is, mely szerint a nemes jobbágy minden vétsége felett a megyei sedria ítél. 89 Pécsvárad 248, 3013. sz. (1830, 1836.) 90 Mozsgó 1820 : 7, 1836 : 15. 91 Mozsgó 1824 : 14. 92 Mozsgó 1821 : 11, 1828 : 28. \ 93 Mozsgó 1822 : 49. 94 Kanizsa 1798 : 202. sz. 95 Mozsgó 1842 : 18.