Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

108 Degré Alajos tartanak úriszéket,

59 — bár nem minden zavar nélkül, mert előfordul, hogy a compossessorok egyike az ítélet végrehajtását megakadályozza.

60 A kisbirtokos nemesek azonban, akik csak néhány jobbággyal rendelkeztek, rendszerint nem tartottak úriszéket. Az ilyen családok családi levéltárában nyoma sincs úriszéki iratoknak.

61 Nem tartottak úriszéket, mert ez — legalább ebben az időben — jog volt, amivel élhet a nemes úr, ha érdekében áll, de nem kötelező gyakorolnia, ha az úriszék tartáshoz fűződő érdekét nem tartja arányosnak az azzal járó terhekkel.

62 Egy XVIII. század végéről származó statútum kifejezetten kimondja, hogy az a földesúr, aki a megye felszólítása ellenére sem tart úriszéket, joghatóságáról lemondottnak tekintendő.

63 A bírságolási rendszer megszűnte óta ugyanis jövedelem az úriszék tartásból nem származott, viszont az úriszéki ítélkezés a felek számára elvileg ingyenes volt.

64 Az úriszéken eljáró bírák és megyei kiküldöttek díjazását — ami pedig jelentékeny költség volt, — tehát a földesúrnak kellett viselnie. A mozsgói, üszögi, somodori és siklósi Batthyány uradalmak évi költségvetéseiben az úriszéktartás költségeire, ülnökök díjazására stb. évi 110 és 1700 forint között változó összeget irányoztak elő, ugyanakkor, amikor ezeknek az uradalmaknak tiszti fizetései összesen sem tettek ki évi 3000 forintot.

65 A jelentékeny költségek a kisebb birtokú nemeseket hathatósan tartották vissza a jobbágyok fegyelmezésének ettől az eszközétől. Inkább elnézték, hogy szolgáik felett a szomszéd birtokos ítéljen,

66 vagy kifejezetten feljogosították a szolgabírót, hogy a jobbágyaik elleni perekben eljárjon.

67 A kisbirtokos nemesek jobbágyai felett a szolgabíró ítélkezése így állandó gyakorlattá vált, amit jól mutat az a körülmény, hogy ha a jobbágy ítélethozatal után más uradalomba költözött, az úriszék az ítélet, végrehajtása iránt az új földesurat kereste meg,

68 de ha nem nagy uradalomba költözött, az illetékes megyei hatóságot.

69 Az 1836:10. te. 2 §-a szerint ha a földesúr nem tartott úriszéket, az ő úrbéri pereire a megyének kellett úriszéket alakítania, de ilyenek működésével a gyakorlatban nem találkoztam. Az úriszék illetékes volt az uradalom területén lakó összes nem nemesek ellen indított perekben, akkor is, ha azok csak átmenetileg tartózkodtak ott,

70 akár uradalombeli személy, akár bármilyen rendű (nemes, polgár, jobbágy) idegen indította is azokat. A papok személyes ügyeiben való eljárást azonban / / 59 Szolnoki Áll. Levéltár. Tahy család levéltára fasc. 5. Lásd erről Levéltári Híradó 1958. 104. 1. — Zlt. Gyömörey család levéltára fasc. 5. özv. Csapody Józsefné Dőry Anna balatonedericsi részbirtokos úriszéke 1793-ban Kovács Imréné és Bazsó Istvánné perében. 60 Bit. közgy. jkv. 1820 :1030. sz. 61 Zlt. Farkas, Csányi és László családok egyenként 4 — 5 fasciculust kitevő iratai közt., noha úrbéri és peres anyag bőven van köztük. 62 Lásd fentebb 28. jz.i 63 Corp. Stat. IV./l. 9iá. 1. (Turóc vm. 1795.) 6i Pfahler 291. 1. Az úriszéki jegyzőkönyvekben nem is találkozunk más, a jobbágyoktól beszedett költséggel, mint a tanúk díjának megfizetésével. 65 Siklós 1839 (mozsgói számadás), 1840 : 156. sz., 1841 : 936, 939, 943. sz., 1844: 397. sz., 1847. évi költségvetés szám nélkül. 66

Széchenvi, Marcali 1802. úriszéki jkv." 20. sz. 67 Kapornak f. 7., Nr. 12. i. (1737.) 68 Mozsgó 1823 : 3, 1825 : 24, 1827 : 16, 1838 : 33, 1846 : 24. 69 Mozsgó 1824 : 30, 1825 : 33, 1828 : 23. 70 Bit. Acta sedis dominalis Dunaszekcső 1782. Nr. 1., Mozsgó 1839 : 7, Szegedy ni. 26. § 31. -'