Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1960-ban / 3–22. o.

10 Balázs Péter Selejtezés A levéltárak az őrizetükben levő anyag selejtezésére 3236 munkanapot fordítottak (a tervben 2860 nap), vagyis a hasznos munkaidő 5%-át. Ebből az időkeretből 376 nap esett az ún. durva selejtezésre, azaz — az egyes iratok érdemi elbírálását nem igénylő — a legtöbbször csak külső ismérvek alapján történő nagyobb tömegű iratkiemelésre. Az ügykörjegyzékek alapján történő, tehát az előzőnél munkaigényesebb és alaposabb szakmai ismereteket kívánó selejtezés keretében a levéltárak 1976 fm anyag átselejtezését (ennek mintegy 90%-át a területi levéltárak) végezték el. Az Országos Levéltár II. osztályán kisebb méretű selejtezés folyt a minisztériumi fondókban. A legtöbb területi levéltár a megyei és városi árvaszéki anyagban végzett selejtezést. Az árvaszéki iratok ugyanis viszonylag gyorsan selejtezhetők (napi norma általában 0,5 fm) és az iratoknak mintegy 2

/

3-a selejtbe dobható. A kaposvári, kecskeméti, miskolci, nyíregyházi, pécsi, szegedi, szekszárdi, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi levéltárakban végzett árvaszéki selejtezések révén országosan több száz folyóméter állvány szabadult fel. Viszonylag sok selejtet tartalmaz a közellátási felügyelőségi és a járási kihágási iratanyag. Az előbbiekben az esztergomi, az utóbbiakban a szombathelyi levéltár végzett selejtezést. Mindkét levéltár próbaselejtezés után ügykörjegyzéket állított össze, amelyet a Módszertani Kollégium selejtezési bizottsága felülvizsgált és jóváhagyott. Alispáni anyagban a pestmegyei, miskolci és sátoraljaújhelyi; járási közigazgatási iratokban a győri és kaposvári; városi iratokban a nyíregyházi, szentesi és szegedi; községi iratokban a soproni és szegedi levéltár selejtezett. Ezenkívül — főképpen a rendezéssel párhuzamosan — kisebb mérvű selejtezés egyéb fondokban is történt (üzemi, termelőszövetkezeti, pénzügyi stb. anyagban). Az év folyamán végrehajtott statisztikai felmérés szerint a levéltári anyagnak közel egyharmada, mintegy 40 ezer folyóméter még selejtezésre vár. Amennyiben a jelenlegi mórtékben tudjuk a selejtezést továbbfolytatni, még két évtizedre van szükségünk ahhoz, hogy a jelenleg őrizetünkben levő anyaggal kapcsolatban ne legyenek selejtezési feladataink. Segédletkészítés Segédletkészítésre a levéltárak 5751 napot fordítottak, azaz hasznos munkaidejük 8,8%-át (a tervben 5452 munkanap szerepelt). Ez az előző évek átlagához viszonyítva mintegy 30—40%-os emelkedést jelent, ami azzal magyarázható, hogy egyrészt a levéltárak a rendezettség kedvezőbb alakulásával párhuzamosan áttérhetnek mélyebbszíntű, a kutatók munkáját egyre jobban elősegítő segédletek készítésére, másrészt a tervév folyamán tervezési statisztikai segédlet készült az állami levéltárak Őrizetében levő iratanyagról. A. levéltárak kurrens segédletkészítési feladataikat (alapletározás, a rendezéssel párhuzamosan áttekintő raktári jegyzék készítése stb.) az eddigi gyakorlatnak megfelelően látták el, bár az elkészült segédletek határidőre történő felterjesztését néhány levéltár elmulasztotta. Az anyag rendezettségi foka elsősorban az Országos Levéltárban teszi lehetővé a nagyobbarányú segédletkészítést. Az ismertetőleltározás az I. osz-