Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1960-ban / 3–22. o.

A magyar állami levéltárak 1960-ban 11 tályon és-a Bírósági Csoportnál befejezéshez közeledik. A II. osztály a raktári áttekintő jegyzékek készítését folytatta. A III. osztályon elkészült a Diploma tarium és a Tervtár törzskönyve, valamint a Batthyány levéltár repertóriuma. A Népi demokratikus csoport alapleltározta az eddig begyűjtött anyagot. Mind az eddigi rendezési és selejtezési munka eredményeinek felmérése, mind a távlati tervezés megalapozottabbá tétele szempontjából nagy jelentőségű az ez évben országosan elkészített tervezési statisztikai segédlet. (Az Országos Levéltárnak már volt ilyen segédlete.) A levéltárak az őrizetükben levő fondok mindegyikéről megadták a rendezettségre (teljesen, legkisebb levéltári egységig, raktári egységig rendezett; rendezetlen) ós selejtezettsegre (nem selejtezhető, ügykörjegyzék szerint selejtezendő, durván selejtezhető) vonatkozó adatokat, továbbá az ügyviteli segédletekkel való ellátottságról általánosságban adtak tájékoztatást. Az adatokat a Levéltári Osztály mind levéltáranként (s ezeken belül fondcsoportok szerinti bontásban), mind fondcsoportonkónt (s ezeken belül levéltárak szerinti bontásban) feldolgozta. A tervezési statisztikai segédlet elkészítése módot adott arra is, hogy a levéltárak az iratanyag mennyiségére vonatkozó adataikat ellenőrizzék és korrigálják. (Lényeges korrekcióra egy levéltár esetében volt szükség.) A feudáliskori összeírások katalogizálása (egy levéltár kivételével, ahol az anyag rendezettségi foka ezt még nem tette lehetővé) lényegébén befejeződött. A még ezután felszínre kerülő — elsősorban kisebb, helyi kezdeményezésre keletkezett — összeírások katalogizálása folyamatosan meg fog történni. Az egri és a győri államilevéltár vezetője a feudáliskori megyei * illetve a polgári-kori városi anyagban előmunkálatokat végzett az útmutató készítését szabályozó rnunkautasítás kidolgozásához. Egyes levéltárakban sor került az ügyviteli segédletek kisebb mérvű pótlására (Fővárosi Levéltár), illetve ilyen jellegű segédletek összeállítására (pl. Szentesen a munkakönyvekhez készült mutató, Szegeden a városi építkezések levéltári forrásairól tematikus segédletet állítottak Össze). \ Kutató- és ügyfélforgalom A levéltárak munkaidejük 12,7%-át fordították a kutatók és ügyfelek kiszolgálására. (8171 napot, amelyből 6135 jut a kutató és 2036 az ügyfélszolgálat ellátására.) A kutatóforgalom a központi levéltárakban, az ügyfélforgalom a területi levéltárakban volt nagyobb. A terv folyamán 2610 kutató 19 699 esetben kereste fel az állami levéltárakat. Legtöbb kutatója természetesen az Országos Levéltárnak volt: 569 személy 10 526 esetben kutatott (ebből 81 személy és 1057 kutatási eset a Technikai Osztály nyilvántartásában szerepel). A Központi Gazdasági Levéltár kutatóinak száma 138 fő 485 kutatási esettel. A területi levéltárak 1903 kutatója és 8688 kutatási esete igen egyenlőtlenül oszlik meg az egyes levéltárak között: 334 kutatója volt a pécsi, 100—150 a fővárosi, pestmegyei, debreceni, győri, kecskeméti és szegedi, 50—100 az egri, miskolci, nyíregyházi, soproni, székesfehérvári, szolnoki és zalaegerszegi levéltárnak.