Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Csóka J. Lajos: A pannonhalmi alapítólevél interpolálása / 83–99. o.

( A pannonhalmi alapítólevél interpolálása 97 tagjai Ugolin kalocsai, Sixtus váradi és Hartvik győri püspökök voltak. Tárgyalásuk eredménye az lett, hogy barátságos megegyezést hoztak létre Máté veszprémi püspök és Péter pannonhalmi apát pereskedése tárgyában.

53 Azt a tényt, hogy a pannonhalmi alapítólevél interpolálása nem a XIII., hanem a XII. század elején történt, egyéb XII. századi oklevelek is bizonyítják. Felicián esztergomi érsek 1137-ben szentelte fel a Dávid apát által kibővített és újjáépített pannonhalmi bazilikát, Az ünnepségen П. Béla király is megjelent, s mint a monostor kegyura éppúgy kötelességének tartotta, hogy ez alkalommal megajándékozza Szent Márton egyházát, mint ahogyan István király is nagy adományban részesítette az 1002-ben történt első felszentelés, dedicatio alkalmával. Nagyon természetesnek vehetjük, hogy az erről az adományozásról készített oklevelükbe az István-féle (már interpolált !) oklevelük több szavát és kifejezését is beleszőtték a pannonhalmiak. Az 1137. évi oklevél:

5

* Ego Béla ... sanctum Martirmm ante summum iudicem anime mee defensorem habere. Сггт igitur hec animo meo sepe revolverem, opportunum tempus aeeidit, quod bonam intentionem perducerem ad actionem.

.. quod ego stabilivi totius regni voluntate et consilio. ^Az interpolált oklevél : In nomine dei summi. .. Comperiat intentio, quod nos interventu, consilio et consensu domni Anastasii abbatis de monasterio sancti Martini

... ob anime nostre remedium pro stabililate regni nostri ad finem perduximus. ., .quod animo revolveram, operis efficatia complere studui..,., ante dettm iudicem vivorum et mortuorum. III. Sándor pápa 1175-ből származó oklevele hasonlóképpen mutatja, hogy a XII. században már készen volt a somogyi tizedek védelmére szerkesztett, interpolált pannonhalmi alapító levél. Látható ugyanis, hogy amint II. Paschalis az interpolált pannonhalmi oklevél szerint használta a veszprémi püspökség kevésbé szokásos megjelölését, az „ecclesia saneti Michaelis"-t és biztosította vele szemben Pannonhalma tizedjogait— éppúgy III. Sándor ezeket a tizedjogokat félreérthetetlenül és kifejezetten lokalizálta Somogyra. A három oklevél között tehát nemcsak összefüggés, hanem bizonyosfokú fejlődés is megállapítható.

65 Az interpolált oklevél : Volente comitatu quodam nomine sumigiensi paterna me sede repellere... ; supranominati comitatus II. Paschalis Decimé verő, quas pie recordationis Stefanus rex ab ecclesia sancti Michaelis émit et alie concessiones. . . firme etillibate permáneant. III. Sándor bullája Decimé verő Sumoniensis territorii, quas ex concessione predicti (regis тоnas)terium t vestrum per quadraginta annos tenuit et alie concessiones... firme vobis et illibate permáneant. decimalionem .. . abbati eiusdem monasterii... subiugarem... Ne adhuc ecclesia sancti Michaelis vacua esse videretur, vei episcopus parochianus iniurias querimoniasve in collectione decimarum pateretur. A három oklevélnek egymással való kapcsolata abból is látható, hogy Pannonhalmát egyformán „a Pannónia fölötti hegyen fekvő Szt. Márton monostoráénak nevezik: Alapító : monasterio sancti Martini in monte supra Pannoniam sito Paschal : monasterii sancti Martini in monte supra Pannoniam siti Sándor : monasterii sancti Martini in monte super Pannoniam siti. 53 Seraphinus archiepiscopus Strigoniensis simultates inter Mattheum episcopum Wesprimiensem et Petrum, abbatem S. Martini de monte Pannóniáé amicissime componit, cui disceptationi intererant Ugolinus Colocensis, Sixtus Waradinus et Arduinus Geuriensis episcopi, anno Domini MCIII. A ma már ismeretlen oklevélről szóló ezen kivonatot 1. Schmitth, Nicolaus : Archiepiscopi Strigonienses. Nagyszombat 1752. 19.1. Utána Wenzel : Árpádkori Okmánytár. I. 45. 1.; Knauz : Monumenta ecclesiae Strigoniensis. Pest 1874. 71. 1. 54 Rendt. I. к. 596. 1. 65 Az okleveleket 1. Bendt. I. k. 589., 593., 607. 1. 56 Uendt. I. k. 610. 1. 7 Levéltári Közlemények XXXII. ч