Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1960-ban / 3–22. o.

A magyar állami levéltárak 1960-ban Q , : , __ 1 _—_ i \ A területi levéltárakban a törzsanyag, vagyis a volt megyei és thj. városi fondók több mint 50 ezer folyóméter anyagából nem egészen 5% a rendezetlen, s ennek zöme is néhány — második világháború alatt súlyos károkat szenvedett« — levéltárra esik. Ezek a levéltárak a tervév folyamán is folytatták törzsanyaguk rendezését. így pl. Szekszárdon a feudális és polgári kori megyei fondokban, Sopronban a Bach-kori iratokban folyt nagyobbarányú rendezés. Főispáni iratokat a pestmegyei és győri, alispánit a sátoraljaújhelyi, közgyűlésit a miskolci, járásit a gyulai, pestmegyei, kaposvári és szombathelyi, tiszti ügyészit a fővárosi és szombathelyi levéltár rendezett. Polgári kori szakigazgatási hivatalok anyagából a Fővárosi Levéltár a Közmunkák Tanácsa és a Pesti Építési Bizottmány, a kecskeméti a pénzügyi szakszervek, a szentesi az államépítészeti hivatal és a pénzügyigazgatóság, a szombathelyi a tanfelügyelőség, a szegedi a postaigazgatóság iratait rendezte. A területi levéltárakban levő közel 10 ezer jfolyóméternyi bírósági és közjegyzői fondok rendezettségi foka viszonylag kedvező. Nagyobbarányú bírósági rendezés a Pécsi Állami Levéltárban folyt a törvényszéki, táblai és járásbírósági, valamint a közjegyzői iratokban. Ügyészségi, járásbírósági, illetve közjegyzői iratokat rendezett még a fővárosi, kecskeméti, szegedi és veszprémi levéltár. A megyei városok és községek fondcsoportja terjedelemben a törvényhatóságok után következik. Ezek a fondok általában rendezetlenül kerültek a levéltárba s ezért rendezésük a legtöbb levéltár tervében szerepelt. Említést érdemel azonban néhány jelentősebb — egyenként is több száz folyómétert kitevő -— városi fond (Hajdúszoboszló, Turkeve, Nagykanizsa és Keszthely) rendezése. A többi felszabadulás előtti fondcsoport kis ebb mennyiségben szerepelt a rendezési tervben. így pl. ügyvédi kamarai iratokat a pécsi; ipartestületit a gyulai, veszprémi és zalaegerszegi; cégiratokat a miskolci; bánya és üzemi iratokat a soproni és miskolci; családi levéltárakat a kaposvári, nyíregyházi és pécsi; tervtárat a fővárosi ós szombathelyi levéltár rendezett. A felszabadulás utáni anyagban a szakigazgatási ós a tanácsi fondcsoport a legterjedelmesebb. Ezekben folyt nagyobbarányú rendezés. A Fővárosi Levéltár rendezte — a felszabadulás utáni újjáépítésre sok adatot tartalmazó — Budapesti Építési Hivatal és a Budapesti Építésés Közmunkaügyi Főigazgatóság iratait. A földosztás történetére vonatkozó feltárás megindulása tette szükségessé a földhivatali fondok kiegészítését és rendezését a pestmegyei, esztergomi, győri, nyíregyházi, székesfehérvári és veszprémi levéltárban. A begyűjtési hivatalok iratainak rendezésével a gyulai, kaposvári, nyíregyházi, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi levéltár foglalkozott. Sajnos, a tanácsoktól átvett iratok rendezettsége sem kielégítő, s nem egy levéltárunk (különösen Esztergom, Győr, Székesfehérvár és Veszprém) kényszerült ennek az ügyviteli szempontból is oly fontos anyagnak rendezésére. Természetesen kisebb mértékben más felszabadulás utáni fondokban is folyt rendezés. ' A rendezési munka általában a régi rend visszaállítását jelentette. Tárgyi csoportosítású rendezést kísérletképpen a Pest ós Nógrád megyei Levéltár végzett járási anyagban.