Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után 93 tett a pontonok gyártására is. A foglalkoztatottak létszáma 5000 fölé emelkedett. Azonnal megkezdődött a politikai jellegű tisztogatási akció, valamint a munkára jelentkező igazgatók és tisztviselők tevékenységének ellenőrzése. Az üzemi bizottság állapította meg, kiket hajlandó közülük alkalmazni.; A munkásérdekek védelmét a fizetések szabályozásával kezdték. A segédmunkás órabérét 4 pengőben, a gépmunkásét 4—5 pengőben, a szakmunkásét 5—6 pengőben állapították meg. Minden 14 éven aluli gyermek után'heti 25 pengő családi pótlókot számítottak. A tisztviselők havi fizetése 600 és 1600 pengő között váltakozott a régi 150 pengős minimum és 15 000 pengős maximum helyett. A nőmunkásoknak azonos munkáért ugyanolyan bért juttattak, mint a férfiaknak. A segédmunkások ezelőtt átlag 2 pengőt kerestek. Az üzemi bizottságnak köszönhető, hogy az eddig jóformán ingyen dolgozó tanoncok órabérét 30 fillérről átlagban 2 pengőre emelték fel. A munkaidőt 10 órában állapították meg. A munkásság élelmezése érdekében lefoglalták a gyár meglevő élelmiszer-készletét, s abból a helyszínen főztek. Az ellátás már februárban súlyos problémává vált, mert a kérelmezők családtagjaival együtt az ellátandók száma 20 000-re szökött. így ellátásban elsősorban azokat részesítették, akik a legnehezebb munkát végezték, főleg a 2 híd építésénél. A gyár munkaerőt és anyagot adott az összekötő vasúti híd felépítéséhez. Az élelmezési nehézségeken átmenetileg enyhített a szovjet parancsnokság által gyorssegélyként kiosztott élelem, valamint a 17 vágómarhából álló legelső hússzállítmány megérkezése.

20 Hasonló volt a helyzet egy másik csepeli gyárban, a Neményi Testvérek Papírgyára Bt. telepén. Itt 3 nappal a gyártelep felszabadulása után indult meg a munka az üzemi bizottság vezetésével. Ezt a vállalatot is teljes egészében az üzemi bizottság vezetésével állították helyre.

20 A Ganz Hajógyárban pontosan meg nem állapítható időpontban 30—40 ember kezdte meg a termelést. Kezdetben kézierővel hajtották a gépeket. Nagy bajt okozott a telepet elöntő árvíz. Február 13-án a létszám 300-ra emelkedett.

21 Czentner Józssf igazgató, aki a baloldali munkások legjobbjait börtönbe vetette, megszökött. Vele együtt eltűntek, vagy Budán rekedtek az igazgatóság többi tagjai is. Helyükbe a munkások összességéből a felszabadulás után azonnal megválasztott üzemi bizottság lépett. A műhelyek élére is új vezetők kerültek, akikben bízott a munkásság. A gyár már február közepe táján villanyárammal rendelkezett, és komoly munkát végezhetett a Vörös Hadsereg számára. A szovjet katonai parancsnokság látva a munkások erőfeszítéseit, mindenben segítségükre sietett. Rendezték az élelmezés és fizetés kérdéseit is.

22 Az első üzem különben, melyben Angyalföldön a termelés megindult, a Láng Gépgyár Rt. volt. Az üzem saját erőművét a németek és a nyilasok kivonulásuk előtt meg akarták bénítani, de a kommunista sejt vezetésével a mun20 Szabadság, 1945. febr. 10;, márc. 4., továbbá KGL., Weiss Manfréd Acél- és " Fémművei Rt. fondja, Műszaki Igazgatóság, feljegyzések—jegyzőkönyvek, 1944. ápr.— 1948. febr.; ós uo. Körözvények 1945. — A Szabadság márc. 4-i száma szerint az üzemi bizottság már jan. 15-én megalakult. 20

/a Fogaskerék, 1945. júl. 14. és 1946. jan. 5. 21 Pándi Ilona i. m., 12. 1. 22 Szabadság, 1945. febr. 23., 3. 1. és Szabad Nép, 1945. márc. 25., 6. 1.